Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


b. Kilencedik osztály

KILENCEDIK OSZTÁLY

Mint azt már a bevezetőben is említettem, a kilencedik osztály jelen körülmények között a nagy és gyors pótlások, a tantárgy elfogadásának, megszerettetésének az éve. Nagyon sok dolgot szükséges a helyére tegyünk az első hónapokban, hiszen az ismeretek jelentős része kicsit ziláltan, rendezetlenül és hiányosan, de létezik, csak rendszerbe kell foglalni, közös erőfeszítéssel a helyükre kell tenni a dolgokat.

szeptember, október: Ismerkedés, ismétlés, a képzőművészet alapelemei, műfajok technikák

Az ismerkedés, mint mindig, ezúttal is nagyon sok rajz, festmény, reprodukció, különféle eszközök bemutatása segítségével történik. A nevelő nagyon sokat tudhat meg a tanulók reakcióiból, kérdéseiből, válaszaiból, miközben kínosan kell vigyáznia arra, hogy a bemutatott munkák, példák kedvcsinálóak legyenek, olyanok, amelyekre sokan mondhatják, hogy ezt én is szívesen kipróbálnám.

Sok időnk nincs az elméleti előkészületekre, a hiányok menet közben úgyis jelentkeznek, ilyenkor szükséges mindig időt szakítani a pótlásra. Már a második órán készíthetünk egy olyan munkát, amely nem igényel különösebb tudást, felkészültséget, és amellyel a szimmetria mellett tanulmányozhatjuk a dekoratív foltokat, spontán keveredéseket, a kontúrvonal szerepét, a pont és vonal díszítő szerepét és még nagyon sok mindent. Mindez munka közben jelenik meg, a mi feladatunk, hogy felismerjük és tudatosítsuk az alapelemek szerepét, hasznát, üzenetét, és időnként utaljunk ezekre (01, 02).

Egy pillanatra se feledjük, hogy már az első alkalommal olyan mutatós munkákat kell készítenünk, amelyek kiállítva valóban meg tudnak győzni egy osztályközösséget arról, hogy nincsenek tehetségtelen fiatalok. Készíthetünk továbbá kollázsokat (03, 04), vagy egyszerű színelméleti összefoglalókat is (05-07).

november: Témák, műfajok, művészettörténeti alapismeretek, divattörténet

A kilencedik osztályban vár ránk az a feladat is, hogy próbáljuk pótolni a művészettörténeti ismeretek terén tapasztalt hiányosságokat. Ez az alapfogalmak, a témák, technikák, műfajok nagyon sok kép reprodukció segítségével történő megismerésével, tisztázásával kezdődik, és azzal folytatódik, hogy a különböző forrásokból, történelem órákon, a médiákból, esetleg rajzórákon szerzett ismereteket próbáljuk feleleveníteni, rendszerbe foglalni, körbejárni, hasznosítani.

Erre nagyon sok lehetőség kínálkozik, közülük jó azokat választani, amelyek egybeesnek a tanítványaink érdeklődési körével, például többek között a divat. Egy rövid, képekben ismertetett divattörténet kapcsán beszélhetünk a különböző korszakok építészetéről, festészetéről,, szobrászatáról, a kor jellemző tárgyairól, ékszereiről is. Minden megbeszélés után kis, a témához kapcsolódó kiállítást hagyunk egy hétre az osztályterembe, amelyek alapján a következő órán kérdezzük ki a tanultakat. A megbeszéltek alapján készíthetünk divatrajzokat is, esetleg egy történelmi darab kosztümterveit, tervezhetünk kortárs öltözékeket, táskákat, ékszereket (8-12).

Legalább ennél a tantárgynál őrizkedjünk a diktálástól, a magolástól, meg a többi hasonló, élmény- és öröm nélküli tanulási módtól. Megfigyeltem, hogy minden kilencedik osztályos tanuló, függetlenül az előző iskolától, tanulmányi eredményektől egyetlen dolgot biztosan tud: diktálás után írni. Ha párbeszédet kell folytatni, kérdésekre válaszolni, esetleg egyéni módon konkrét feladatot választani egy témához, akkor általában nagy a tanácstalanság, bizonytalanság, de ha kijelentem, hogy diktálok, abban a pillanatban elcsendesül az osztály, csak a lapozgatás suhogása, az írószerszámok előkészítésének a nesze hangzik, és mindenki ír. Más kérdés hogyan, mit, és a leírtakat ki olvassa majd el. Viszont írnak, kitartóan, szorgalmasan, kommentár nélkül, mert sajnos éveken keresztül ehhez szoktatták őket!

december: Dobozok, közösségi helységek, osztálytermek, folyosók díszítése

December ezúttal is jó alkalom nemcsak alkalmi díszítések kivitelezésére, néprajzi vonatkozások felelevenítésére, hanem üdvözlőlapok, ajándéktárgyak készítésére is. A hetedik, nyolcadik osztály ajánlott feladatainál kihagytam a hasonló tevékenységeket, arra hivatkozva, hogy ezeket a közösség, az osztálybizottság különösebb nógatások nélkül is képes megszervezni, elvégezni.

Tapasztalataim szerint a kilencedikeseknek ismét szükségük van az ötletekre, az irányításra, hiszen különböző közegekből, és nem midig használható, vagy ajánlható tapasztalatokkal jönnek az új közösségbe. Tanítsuk meg őket többek között dobozt hajtogatni, ezeket díszíteni, sokoldalúan felhasználni díszek, ajándéktárgyak, csoportos feladatok alkalmával. Nem kimondottan képzőművészeti feladat ez, de nagyon hasznos, egyben kedvelt, mozgósító tevékenység is, amelyet biztosan nem fog más megtanítani helyettünk. E sorok írója több ezer diákot tanított meg az utóbbi években dobozt hajtogatni, díszíteni, felhasználni az óvodától az egyetemig, és úgy ítéli meg, hogy szükség volt, van erre a tevékenységre is. (13-15)

január: Betűk, graffiti, plakát

Közkedvelt feladatok ezek a tanulók körében, egyben jó alkalmak arra, hogy helyes mederbe tereljenek nagyon sok spontán, negatív megnyilvánulást, firkálási kényszert.

Nincs olyan képzőművészeti feladat, amelynek ne lennének művészettörténeti vonatkozásai is, ez elmondható a betűkről, amelyek kapcsán szót ejthetünk a kódexekről, iniciálékról, ősnyomtatványokról, könyvborítókról, illusztrációkról is. A legrégebbi plakátok, falragaszok az impresszionizmus időszakához kapcsolhatóak és ezeknek is megvan a maguk sajátos, immár 150 éves története.

A feladat kapcsán természetesen festünk, rajzolunk is, sokat jelent, ha ezeknek a munkáknak konkrét célja van. Készíthetünk plakátokat különféle iskolai rendezvényekhez, logót az iskolánknak, kedvenc csapatunknak és még hosszan sorolhatnám a lehetőségeket (16-23).

február: Mitológia, álarcok, farsang

Az tévhit, hogy a kilencedikesek nem szeretnek játszani, a felnőttek is szeretnek, csak nincs rá idő, alkalom. Ha tartós, élményszerű tevékenységeket szeretnénk tartani a kilencedik osztályban, ha azt kívánjuk elérni, hogy a növendékeink az előzmények ellenére szeressék ezeket az órákat, akkor minél többet játszunk közösen, és közben ne feledkezzünk meg a képzőművészeti, kifejezésbeli, művészettörténeti, néprajzi vonatkozásokról sem.

Nem az a jó rajztanár, aki szerzetesi komorsággal, pontos sorrendben elvégez minden előírt feladatot, hanem aki úgy tudja az alapvető ismereteket közvetíteni, hogy közben a tevékenység megőrzi a felszabadult, játékos, humoros, kedvcsináló hangulatát, a közös, élményszerű alkotás örömét. Erre nagyon sok lehetőség áll a rendelkezésünkre az álarcok, kosztümök tervezésétől a színpadi díszletek megvalósításáig. Ezúttal kitalált mitológiai lények festését javasolom feladatként. Ezek amellett, hogy nem igényelnek különösebb rajztudást, megmozgatják a tanulók fantáziáját, lehetőséget nyújtanak művészettörténeti, kultúrtörténeti vonatkozások ismertetésére, valamint színelméleti, kompozíciós, kifejezésbeli feladatok megvalósítására is (24-29).

március: A vonal díszítő, jellemábrázoló szerepe (térhatású kompozíciók, képregény)

A különböző feladatok elvégzése közben, ha helyesen irányítjuk a tevékenységet, azt fogjuk tapasztalni, hogy a tanítványaink egyre jobban nekibátorodnak az ábrázolásoknak és előzőleg nem sejtett képességeket is felfedeznek önmagukban ezen a területen. A legtöbb tanuló szeret és tud rajzolni, és ha lehetőséget, ösztönzést, bátorítást kap, akkor ezt be is tudja bizonyítani.

Néhányan közülük szívesen olvasnak, gyűjtenek képregényeket, és kellő előkészítéssel rávehetjük őket akár képregények készítésére is (30-32). Természetesen ez sem öncélú tevékenység, hanem közben kitérhetünk a vonal, vonalhálók kifejező erejével kapcsolatos ismeretekre, jellemábrázoló szerepére, a képregények történetére is. A vonalat természetesen ezerféleképpen használhatjuk, többek között térhatású díszítőrajzok (33, 34) vagy színelméleti szemléltetők (35) készítésére is.

április: húsvéti népszokások, tojásformák díszítése, üdvözlőkártyák

Nagy kár lenne, ha feledésbe mennének ezek a szokások, ezért a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel bátorítjuk tanítványaink körében a húsvéti díszek, üdvözlőlapok készítését, a tojásfestést (36, 37), annak különböző, kevésbé ismert anyagait, technikáit.

Az áprilisi rajzórákat művészettörténeti ismeretekkel egészíthetjük ki. Konkrét feladatként azt javasolom, hogy lapozzuk át a tankönyveinket (román, magyar, történelem, idegen nyelv stb.) és ahol építészeti, képzőművészeti alkotásokat találunk bennük, beszéljünk ezekről, a szerzőkről, akorról részletesebben a tanulóknak. Erre a feladatra a tanárnak fel kell készülnie legalább A4-es méretű színes képekkel, hiszen a tankönyvek fekete-fehér, olykor apró és homályos reprodukcióiból alig tudhatunk meg valamit.

május: természet utáni rajz, ismerkedés a város építészeti értékeivel, múzeumok, tárlatok látogatása, fotózás, kisfilmek készítése

A természet utáni rajz a líceumi osztályokban nem tartozik a többség kedvelt elfoglaltságai közé, ezért úgy gondolom, hogy nem kell erőltetni, de ugyanakkor le sem mondhatunk róla (38, 39). Áthidaló megoldásként javasolom az alternatív feladatokat. Aki túlságosan idegennek érzi ezt a tevékenységet, választhat más, természetesen rajzzal, művészettörténettel, festéssel, mintázással, fotózással kapcsolatos feladatokat.

A fotózást, kisfilmek készítését már az év elejétől folyamatosan bátorítjuk, értékeljük, jutalmazzuk, a városnézések alkalmával pedig egyenesen elvárjuk ezt tanítványaink részéről. A bemutatásra méltó eredményeket utólag közösen nézzük, értékeljük és jutalmazzuk.

június:ismétlés, összefoglaló, év végi tárlat, előkészületek a tízedik osztályos  tevékenységekre

Ha kitartóan és következetesen dolgoztunk, akkor a kilencedik osztály végén is egy sikeres, szórakoztató, hasznos, kísérletekben és eredményekben gazdag év áll mögöttünk, amely alkalmával valamennyi tanítványunknak bebizonyíthattuk, hogy valóban nincsenek tehetségtelen, érdektelen, a feladatok teljesítése elől elzárkózó fiatalok, és azt is, hogy a világ környezetünk felfedezésének, birtokba vételének számos, addig ismeretlen útja lehetséges.             Meggyőző bizonyíték a fentiekre egy átfogó, érdekes, változatos anyagú tárlat is, de még ennél is erőteljesebb hatása van annak, ha a tanítványaink minden kényszer nélkül, örömmel vesznek részt a tevékenységeinken, hasznosnak, szórakoztatóaknak, kihagyhatatlannak érzik azokat. Készíthetünk természetes még egy szabadon választott feladatot is, és beszélgethetünk azokról a vakációs tevékenységekről, amelyek közvetlenül vagy közvetetten, de a tantárgyunkhoz kötődnek. Természetesen nem házi feladatokról, kötelező olvasmányok típusú tevékenységekről van szó, hanem olyan szabadon, önként választott, fotókkal illusztrált beszámolókról, munkákról, mint:

01.  A külföldi utamon múzeumokat is látogattam

02.  Tanultam egy új technikát

03.  Láttam egy tárlatot, amely hatott rám

04.  Érdekes, régi épületeket találtam szülővárosomban, lefotóztam ezeket

05.  Újabb művészeti albumokkal gyarapodott a könyvtáram

06.  Elhoztam a vakációs vázlataimat, rajzaimat

07.  Képet készítettem a szobám falára, az ajtómat montázzsal díszítettem

 

Mi tudhat a kilencedik osztály végén a tanuló képzőművészeti nevelésből?

Ha legalább annyit tud, mint egy képesített tanár által lelkiismeretesen, szeretettel irányított hetedik-nyolcadik osztályos tanuló, akkor már eredményes évet tudhatunk magunk mögött, ha megszerette a képzőművészeti tevékenységeket, akár büszkék is lehetünk magunkra, mert nyert ügyünk van. Milyen jegyek kerülnek év végén a katalógusba? Ha jól dolgoztunk, akkor az érdemjegyek zöme jó és kitűnő lesz.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Augusztus >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  


Statisztika

Online: 1
Összes: 449961
Hónap: 9194
Nap: 63