Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


b. Ötödik osztály

KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, ÖTÖDIK OSZTÁLY

Fontos, sőt meghatározó év képzőművészeti nevelés szempontjából minden tanuló számára az ötödik osztály. Természetesen jó lenne, ha nem ekkor kezdődne az ismeretség tanár és tanítványai között. Akárhogy alakulnak a dolgok, mindenképpen szükséges megismerni tanulóink tudásszintjét, anyagismeretét, technikai jártasságát, kedvenc témáit, érdeklődési körét, a véleményét a tantárgyról, a művészetről.

Az ismerkedés ezúttal is nagyon sok rajz, szemléltető, reprodukció, eszköz segítségével történik és konkrét, gyakorlati jellege van. Kerüljük a túlzott optimizmust, elégedjünk meg azzal a tudással, amelyet tapasztalunk, és ebből a kiindulópontból építsük fel az oktatási stratégiánkat. Analfabétákat sem lehet egyből a szépirodalom ismeretére, szeretetére nevelni, előbb meg kell tanítani őket írni és olvasni, függetlenül attól, hogy az a bizonyos analfabéta ötödik osztályos vagy netán líceumi tanuló.

Szeptember: ismerkedés, eszközök, technikák, alakos kompozíció szabadon választott témával, eszközökkel.

Mint általában, itt is beszélgetéssel kezdődik a tevékenység és egy szabadon választott feladat elkészítésével folytatódik, amelyeknél a tanítványaink az általuk jobban ismert, kedvelt eszközökkel dolgozhatnak. A munkák elemzésével alapvetően fontos dolgokat tudunk meg. Már az első rajzokat érdemes fotózni, hiszen ezzel kezdődik az a rendszeres dokumentáció, gyűjtés, amely a későbbiekben nagyon nagy segítségünkre lesz az eredmények megítélésében, a stratégiánk kidolgozásában, a jegyadásban. Ehhez természetesen kérhetjük a tanítványaink segítségét is, hiszen ebben a korban már sokan jól fotóznak közülük, és nekünk így több időnk marad a korrektúrára. Fényképezzük természetesen a táblára helyezett szemléltetőket, alkalmi tárlatokat, a csoportos tevékenységek menetét és az osztályt is. Ezekből a felvételekből áll össze a későbbiekben a teljes tevékenységünk krónikája. Mindez a számítógépek, a digitális fényképezés korában már járható út, e sorok írója 2005-től használja sikerrel ezt a módszert általános iskolában, líceumban, főiskolán, szakfelügyeleteken, gyakorló tanításokon. Jórészt erre a fotóanyagra támaszkodva készíthettem el a tanmenet javaslataimat és a Szemléltetők képzőművészeti nevelésből, kézművességből címet viselő DVD-t is. Ekkor látogatjuk meg az iskola állandó tárlatát (01, 02) és a könyvtárát is, ahonnan a tanítványaink albumokat kölcsönözhetnek.

Október: a pont, mint a képzőművészet alapeleme (díszítő, építő, jelképes szerepe)

Ennél a témánál a kifejező erő tanulmányozása mellett, a pecsételés, ragasztás, festés technikájával kapcsolatos ismereteket mélyítjük el, gazdagítjuk és e mellett gyakran utalunk az alapelem szerepére más tantárgyaknál valamint a mindennapi életben.

Jó alkalom ez tehát a különféle anyagok, technikák felelevenítésére, gyakorlására is, de nem mellékes szempont az sem, hogy ezek a feladatok nem igényelnek különösebb rajztudást, tehetséget, kis figyelemmel, fegyelemmel szinte bármelyik tanuló kitűnően teljesíthet, ha kellő segítséget, bátorítást kap. Arra kérem a kollégákat, hogy ne siessék el a munkák befejezését, erre gyakran a rendelkezésre álló ötven perc kevés. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a legtöbb tanítványunk nincs tisztában a befejezett munka fogalmával sem, sokan akkor jelentik be ezt, amikor ráunnak egy-egy feladatra, illetve akkor, amikor rájönnek, hogy nincsenek eszközeik a munkák tovább fejlesztésére. Néhány lehetőséget, témát a 03-07 számok alatti felvételekkel illusztráltam.

November: A vonal, mint a képzőművészet alapeleme

Készítsünk minél változatosabb témájú, technikai kivitelezésű munkát vonalakkal, vonalhálókkal. Egyszerű feladat a körberajzolt tenyérforma díszítése (08), de készíthetünk színes munkákat filctollal (09), tanulmányozhatjuk a vonal kifejező erejét festőhengerrel (10).  Készíthetünk a tanulók megfigyelő- és ábrázoló készségét is próbára tevő feladatokat golyóstollal (11, 12). Az utóbbiak tágabb értelemben természet utáni rajzoknak is nevezhetőek, hiszen a 11. számú kép a katedránál ülő rajztanárt, e sorok íróját ábrázolja, a 12. önarckép, a 13-on az iskola bejárata látható.

December: Foltok (díszítő, festői, szimmetrikus foltok)

Decemberben természetesen nem feledkezünk meg a karácsonyról sem, de a különféle díszek, díszítések készítését ezúttal bízzuk a kézműves tevékenységekre. A felsorolt foltféleségek illusztrálására a következő felvételeket ajánlom: 16, 17, 18. Megfigyelhetjük ezeken, hogy az ötödikes már sikerrel vállalkozik a teljes felület betöltésére, jól használja a kontúrvonalat, van kellő fantáziája ahhoz, hogy a spontán foltokat, konkrét formákká alakítsa és a keretezéshez egyre gyakrabban használja az ecset és a filctoll mellett a korrektort is.

Január: Művészettörténeti alapismeretek (az őskor, ókor művészete, az ókori világ hét csodája,  https://muhisandor.eoldal.hu/fenykepek/06.-muveszettortenet-diohejban/)

Az alapismeretek taníthatóak csoportosítva, de párhuzamosan a történelemből tanultakkal is. Ezek a tantárgy jellegéből adódóan azonban nem szokványos ismeretközlések, hanem olyan játékos feladatok, amelyek során sokat rajzolunk, festünk, mesélünk, nagyon gazdag szemléltetőanyagot mutatunk be, ehhez minden kiegészítést, saját kútfőből származó bemutatót külön jutalmazunk. Néhány példa: Colosseum (19), Épül a Rodoszi Kolosszus (20), Alexandriai világítótorony (21), Szemirámisz függőkertje (22).

Február: Színelméleti alapismeretek (alapszínek, hideg-, meleg színek, semleges színek, árnyalatok, kiegészítő színek, kifejező erő)

Tovább tanulmányozzuk, bővítjük a színelméleti ismereteinket, új témákat, fogalmakat (árnyalatok, kiegészítő színek), technikákat vezetünk be. A 23-as kép meleg színekkel készült díszített felület, amelyen színárnyalatok is találhatóak, egyben festői folt is. A 24-es rajz tintás alapon, tintakiszedővel, spricceléssel készült, a hideg színek uralkodó jellege figyelhető meg rajta, valamint a hideg-meleg ellentét, egyben dinamikus kompozíció. Használhatunk fekete alapot (25) és készíthetünk virágcsendéletet a vörös-zöld kiegészítő színpárral (26), ábrázolhatjuk ugyanazt a jelenetet szomorú és vidám színekkel (27), és számos feladat keretén belül alkalmazhatjuk a szín- és tónusellentétekkel kapcsolatos ismereteinket (28).

Február lévén természetesen készíthetünk farsangi álarcot vagy kosztümöt is.

Március: Modul, kompozíciók modulált alapformák (tenyér, betűk, számok, gyümölcsök) segítségével

A tanítványaink által igen kedvelt feladatok ezek, amelyeket általában sok eredeti ötlettel, humorral, játékosan oldanak meg. A fentiek mellett a téma segítségével színelméleti, a kifejező erővel, foltokkal kapcsolatos ismeretek is tanulmányozhatóak. Ezt a témakört hat munkával (29-34) illusztráltam.

Ha már a humorról szó esett, kevesen tudják, hogy egy ötödikes tanuló remek karikatúrákat képes készíteni többek között az uniós témakörben (35, 36), de csak akkor, ha ezek a feladatok megfelelően vannak előkészítve. Azt tévhit, hogy a gyerekek önmaguktól vagy szülői bíztatásra, ösztönzésre fognak gyönyörű munkákat készíteni, mert tehetségesek. Minden eredményt kitartó munka, szakmai irányítás, folyamatos segítség készít elő.

Április: Húsvét, ritmus, díszítések

Képzőművészeti nevelésből díszíthetünk tojásformákat (37, 38), ezek remek alkalmat nyújtanak nemcsak a díszítőművészeti ismeretek felelevenítésére, hanem rendkívül változatos technikák alkalmazására is. Sablonnal dolgozunk, de ezeket egy kettéhajtott kartonlapból a tanulók vágják ki. Kivágott sablonformák használatával készültek a vázaformák is (39), amelyek díszítésével többek között a görög művészettel, életmóddal is ismerkedhetünk. A fentiek mellett készíthetünk díszített felületet (40), díszített keretet (41), vagy díszített kört (42), amelyek segítségével a ritmussal, foltokkal, színelmélettel kapcsolatos ismeretek egyaránt elmélyíthetőek.

Május: Önarckép, kompozíciók, munka a szabadban

A természet utáni rajzok sorát gyarapítják az emlékezetből készített önarcképek, portrék (43, 44) de ettől az évtől próbálkozhatunk a szabadban való rajzolással is (45). E sorok írója rendszeresen tartott rajzórákat az iskola parkjában és tanúsíthatja, hogy ezek az órák amellett, hogy eredményesek, a tanulók által is igen kedvelt, rendhagyó tevékenységek. Ebben a korban a valósághűség még meglehetősen viszonylagos fogalom, tehát ne ragaszkodjuk mereven ennek a visszaadásához. Tanítványainkat azzal vehetjük rá a valóság alaposabb megfigyelésére, ha nem az egész parkot, iskolát, udvart rajzoltatjuk velük, hanem ezeknek egy jellemző, érdekes részletét.

Az ötödikben is készítünk statikus és dinamikus kompozíciókat, ezek kötődhetnek egy emlékezetes eseményhez (46), de egy olvasmányélményhez is (47).

Június: Kiértékelés, év végi tárlat, szabadon választott feladat

Az eredmények számba vételének az ötödikben talán még fontosabb, még nagyobb jelentősége van, mint a többi osztályban. Azt javasolom, hogy ez általában a dicséretek, a pozitív észrevételek jegyében zajlódjon, ami nem azt jelenti, hogy teljességgel kerüljük, kizárjuk az építő, segítő szándékú kritikát. Rendezzünk feltétlenül év végi tárlatot az osztályteremben, de az elkészült fotók alapján le is vetíthetjük az év fontosabb eseményeivel, megvalósításaival, témáival, versenyeivel kapcsolatos felvételeket. Ha iskolai tárlatot rendezünk, jó esélyünk van arra, hogy ennek hatására pozitív irányba változzon a tantárgy, a tevékenység megítélése.

Mit tud egy tanuló képzőművészeti nevelésből az ötödik osztály végén?

Jó lenne, ha ismerné a fenti témákkal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, ha helyesen használná a leggyakoribb kifejezéseket, szakszavakat, ha volna az őskor, ókor művészetével kapcsolatban néhány alapismerete, ha technika és anyagismeret tekintetében is sikerülne előre lépni. A fentieknél is fontosabb, hogy örömmel, érdeklődéssel várja a rajzórákat, tudjon önállóan konkrét témát és ahhoz megfelelő eszközöket választani, legyen kreatív és tudja hasznosítani az itt szerzett ismereteket más tantárgyaknál és a mindennapi életben.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.