Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


I. Képzőművészeti nevelés, harmadik osztály

KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, HARMADIK OSZTÁLY

A harmadik osztályban a következetes, jól felépített munkának, az előző ismereteknek, a korosztálynak megfelelően adagolt feladatoknak köszönhetően egyre érdekesebben, igényesebben tudjuk megvalósítani a képzőművészet alapelemivel kapcsolatos elképzeléseinket. Fontos, hogy kerüljük az ismétléseket, minden alkalommal tudjunk újítani. Ehhez nagyon sok ötletre, kreativitásra van szüksége minden nevelőnek.

A tanítónőknek, óvónőknek általában az a panaszuk, hogy nem kapnak kellő segítséget, útmutatást, magukra hagyták őket a feladataikkal. Az igazság az, hogy a tanárokat is magukra hagyták, nekik sem segít senki, csak önmagunkon segíthetünk. Ha nem vagyunk elég kreatívak, tanulékonyak, nincs kellő bátorságunk, újító kedvünk, nem szeretjük eléggé a szakmánkat, akkor komoly gondokat okoz majd a tanmenetek elkészítése, a feladatok, témák kitalálása tanítónőnek, tanárnak egyaránt. Ötletek, kiindulópontokat természetesen adhatunk az alsó cikluson tanító kollégáknak, de a körülmények, a helyhez, osztályközösséghez legjobban illő témákat, feladatokat, technikákat ki-ki maga alakítja ki, találja ki úgy, hogy azok hasznosak legyenek a tanítványainak. Nincsenek receptek, ilyenekkel a tanárok sem rendelkeznek, a képzőművészeti egyetemeken a módszertani felkészítés színvonala az utóbbi években tapasztalataim szerint egyre nagyobb kívánnivalókat hagy maga után.

Ettől az évtől fokozatosan nagyobb önállóságra szoktathatjuk a tanítványinkat, ha mindehhez a negyedik osztály utolsó hónapjaiban látunk hozzá, elkéstünk. Már a harmadik osztályban jó, ha elvárjuk, hogy a felszerelésekről, azok karbantartásáról kezdjenek önállóan gondoskodni. Minden gyakorló rajztanár tudja, hogy az ötödik, hatodik osztályokban az egyik legnagyobb gondot a felszerelések hiánya, otthon felejtése jelenti. A mindent tudó, tartalmazó szekrény és katedra szerepe megváltozik, a rajztanárnak heti egy órában nincs lehetősége az eszközök tárolására, karbantartására mindig, mindenhol, és ebből nagyon sok konfliktus adódhat. Az óvónőnek, tanítónőnek kötelessége időben felkészítenie a tanítványait a ciklusváltásra, a tanárnak kötelessége az átállást kellő megértéssel, türelemmel kezelnie. Ha ez nem történik meg, az összes gondot akarva-akaratlanul áthárítjuk a tanulóra, aki nem minden estben tud kellő szinten boldogulni, helyzetét a megváltozott körülmények, követelmények, a jegyadás is nehezíti. Ha kicsit is szeretjük őket, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fentieket.

 

Szeptember: Ismétlés, az anyagok, eszközök számbavétele, kiegészítése, bevezető gyakorlatok

Tulajdonképpen az évi tevékenységek zökkenőmentes lebonyolításának előkészítéséről van szó. Az eszközök használhatóságának ellenőrzésekor, a szemléltetők, megőrzésre szánt munkák rendszerezésekor nagyon sok olyan dologról, fogalomról eshet szó, amelynek ismerete nélkül nem léphetünk tovább. A fentiek két szakaszban zajlanak. Az első szakasz a nevelő feladata, a takarítás, a tanulók fogadására való felkészülés, a második szakasz zajlik csak a tanulók jelenlétében, ekkor már főleg finomításokról, részletkérdésekről van szó.

 

Október: A pont, mint a képzőművészet alapeleme.

Még most is a pont, kapják fel a fejüket a tanítónők, hiszen már évek óta ezzel kezdünk? Még mindig, hiszen rengeteg megjelenési, kiaknázási lehetősége, változatos kifejező ereje van. Ezt a képző- és iparművészek, ipari formatervezők is felismerték, és ők is folyamatosan újat alkotnak a pont alkalmazásaival. Négy példát reprodukáltam ezzel az alapelemmel kapcsolatban. Az első azt szemlélteti, hogy a harmadik osztályos tanuló már ennél a feladatnál is képes a teljes felület betöltésére. A második fotó a pont díszítő szerepét mutatja be, míg a harmadik azt, hogyan nyerhetünk pontokból festői foltot. A negyedik munka fekete felületre fehér pontokkal (korrektor) készült, ez a gyakorlat technikai újításként is felfogható.

 

November: A vonal, a képzőművészet alapeleme

Tovább zajlik az ismerkedés, ezúttal semleges színű vonalakat javasolunk (05), a csendéleten a szürke és fekete vonalaknak képépítő és díszítő szerepe van. Készíthetünk rajzot kék vagy fekete golyóstollal (06), vékony filctollal vagy bármilyen más rajzeszközzel. Itt már nem ártana megtanítani a satírozás technikáját, amely magától értetődően más, mint a grafitceruzánál. A 70. szám alatti kép filctollal készült, a vonal építő és díszítő szerepét, valamint a pont díszítő szerepét figyelhetjük meg rajta.

 

December: Ünnepváró tevékenységek, téli témájú rajzok

Szokásunkhoz híven decemberben több ünnepváró témával foglalkozunk, ilyen jellegű tevékenységeket szervezünk. Ezúttal egyetlen munkát, egy adventi koszorút ábrázoló festményt mutatnék be, amelyen egyúttal a meleg színeket is tanulmányoztuk (08). A 09. szám alatt bemutatott kompozíció tipikus téli kép, amelyen a hideg színeket, illetve a kontúrvonalak szerepét is tanulmányozhatjuk.

 

Január: Színelméleti ismeretek, alapszínek, kiegészítő színek

A hideg és meleg színekkel kapcsolatos tudásunk decemberi felelevenítése után újra szóba jöhetnek az alapszínek (10), a bemutatott képen egyúttal a mértani formákkal kapcsolatos ismereteinket is gyakorolhatjuk. A 11. szám alatti munka kollázs technikával készült. Ez már nem csupán a hideg-meleg ellentétről, hanem a kiegészítő színpárok (kék-narancssárga) ellentétéről is szól. Hasonló ellentétre épül a 12-es számú kép (vörös-zöld) színvilága.

 

Február: A természet megfigyelése utáni munkák

Lényegében ehhez a csoporthoz tartoznak az önarcképek (14,15), ezeknél a harmadik osztályban már elvárható, hogy az arc töltse ki a felület legnagyobb részét, de lerajzolhatják a tanulók kedvenc háziállatukat (16), vagy a katedrán lévő virágvázát is. A lényeg, hogy olyan egyszerű témák legyenek, amelyek lehetővé teszik a részletek visszaadását is, ezt természetesen ezúttal sem kérünk szigorúan számon.

 

Március: Szimmetrikus formák összehajtogatással (18-22)

A képek tanulsága szerint a szimmetrikus formák tanulmányozásának egy új szakaszába érkezhetünk a harmadik osztályban a formaalakításnál és a díszítésnél is. Lassan mindez irányított cselekmény-sorozattá válhat, a hatás kedvéért a formák kivághatóak és színes alapra ragasztva (22) sokkal jobban érvényesülnek.

 

Április: A színek kifejező ereje (szomorú-vidám)

Tanulmányozzuk a színek kifejező erejét, amely remekül érvényesül a szomorú-vidám hangulatot tükröző munkákon. A lényeg: ugyanazt a tárgyat, tájat, jelenetet ábrázoljuk szomorú és vidám színekkel (24).

Természetesen a harmadik osztályban sem feledkezünk meg Húsvétról, az eddigi ismereteinket, technikáinkat újakkal gyarapítjuk. Mindez nem feltétlenül azt jelenti, hogy tojásokat, nyuszikat vagy tojásformákat esetleg húsvéti üdvözlőlapokat készítünk. A tevékenység korlátozódhat az otthon készített, saját díszítésű tojások bemutatására, vagy más ünnepi ötletek (terítés, csomagolás, díszítés, főzés, sütés) közkinccsé tételére. Az a jó rajzóra, amely mozgalmas, tartalmas, eseménydús, ettől retteg a langyos, biztonságos, eseménytelen nyugalmat kedvelők népes tábora, amikor mindenféle okokra hivatkozva elmulasztja a megtartását.

 

Május: Meseillusztrációk

A feladat lehet egy ismert, vagy kitalált mese illusztrálása (26,27).

Gyakran előfordul, hogy az iskolába különféle versenyfelhívások, felkérések érkeznek, olykor váratlanul. Ilyenkor a pedagógusok legnagyobb többsége házi feladatként adja ki az önként jelentkezőknek a témát. Nem javasolom ezt a megoldást, mert a magukra hagyott tanulók munkái tapasztalatom szerint nem igazán sikeresek. Ez a jobbik eset, a rosszabbik, amikor a szülők, rokonok, ismerősök is besegítenek, arról nem is beszélve, hogy az amúgy is túlterhelt diákokat, ezzel tovább terheljük. Megítélésem szerint, a legjobb, legeredményesebb megoldás a feladat kollektív kivitelezése az osztályteremben, amelyet megbeszélés és nyílt, közös válogatás követ. Hátránya, hogy kicsit megzavarja a tervezett tanmenetet, ezért fontos minden ilyen döntés előtt az alapos mérlegelés. A döntő érv mindig a tanítványaink érdeke, ezt semmilyen más utasítás, elvárás nem írhatja felül.

Egyre gyakrabban használjuk munkánk során a képzőművészeti reprodukciókat (28-30, valamennyi tantárgynál, tevékenységnél ajánlott), lassan elvárhatjuk, hogy a tanítványaink helyesen használják a témák, műfajok elnevezését (csendélet, arckép, kompozíció, tájkép, szobor, festmény, grafika), és ha ezen felül még egy-két alkotó nevét is megjegyzik, akkor kimondottan jó úton vagyunk.

 

Június: Ismétlés, évzáró tárlat

Az utolsó két hetet ezúttal is elsősorban az ismétlésre, a tanultak rögzítésére, az eredmények kiértékelésére szánjuk, ha időnk engedi, fűszerezhetjük ezt a tevékenységet néhány könnyedebb, szabadon választott feladattal, technikával (31,32).

 

Milyen ismeretekkel rendelkezik képzőművészeti nevelésből a tanuló a harmadik osztály végeztével?

Az ajánlott feladatokból, témákból kitűnik, hogy egyre jobban ismeri a képzőművészet alapelemeit, azok kifejező erejét, új technikákat sajátított el és ezen felül kezd otthonosan mozogni a képzőművészeti reprodukciók világában is. Jelentős szerephez jutnak a tantárgyak közötti kapcsolatok, felhasználási lehetőségek is. Legszebb reményeim szerint ennyi mindent kellene ismernie, de a tapasztaltak alapján a felével is boldogan beérném.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.