Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


g. Képzőművészeti nevelés, második osztály

KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, MÁSODIK OSZTÁLY

A második osztály nem csupán olyan 8-9 éves gyerekeket jelent, akik immár harmadik éve járnak iskolába, hanem ha helyesen irányították, nevelték őket, egyben írni, olvasni, számolni, mesélni tudó, minden iránt érdeklődő, nyitott közösségi szellemben nevelt tanulókat is, akiknek kialakulóban van a helyes önértékelése, és akik csoportos tevékenységekben, versenyhelyzetben is helyt tudnak állni.

Már sok mindent ismernek a látás nyelvéről és nyelvtanáról, egyre több művészeti tárgyal, reprodukcióval találkozhattak, ha szerencséjük volt, jártak már múzeumban, kiállításon, és a mindennapi életben, az utcán, otthonokban, az iskolában, kirándulásokon is képesek felismerni mindazt, amivel képzőművészeti nevelésből, kézművességből eddig foglalkoztak.

A második, harmadik osztályosok még nem tanulnak művészettörténetet, de év végére már tudniuk kell, hogy mi az arckép, önarckép, tájkép, csendélet, kompozíció között a különbség, és ha e mellett tudják, hogy a tízlejesen a nagy román festő, Nicolae Grigorescu arcképe látható, ha hallottak Munkácsy Mihályról, már jó úton vagyunk. Amikor reprodukciókat mutatunk, még nem közöljük a szerző nevét, de ha valamelyik tanuló mégis megkérdezi vagy tudja, az nagyon jó jel. A művészeti reprodukció, a helytörténeti jellegű fotók, képeslapok, naptárak közismert épületekről, szobrokról, személyiségekről, már állandó szereplői lehetnek az osztályteremben rendezett alkalmi tárlatoknak.

Ismertetőim, tanmenet javaslataim illusztrációit eleve úgy válogattam, hogy ne csak gyakorló, vagy kiemelt tanügyi intézményekből szerepeljenek itt példák, hanem kis falvak tanulóinak a munkái, fotói is helyet kaptak az összeállításomban. Ők vannak többen, tehát a tevékenységeik tartalma, minősége egyáltalán nem elhanyagolható szempont.

 

Szeptember: Ismétlés, a meglévő anyagok, eszközök számbavétele, az újak beszerzése, felkészülés a szokásos évi feladatokra

A fentiek alatt természetesen sohasem csak annyit értünk, hogy rendet teszünk, számba vesszük tudásunkat, eszközeinket, hanem minden alkalommal dolgozunk is, szabadon választott vagy vakációs témákat rajzolunk, festünk. Az iskolába érkező tanulók cselekvésre, önálló munkára vágynak, nem untathatjuk őket csak leltározással, rutinos, aprólékos kikérdezéssel, hanem minden alkalommal arra törekszünk, hogy a tevékenység megőrizze könnyed, változatos, újabb felfedezésekre is lehetőséget nyújtó jellegét.

 

Október: A pont szerepkörei, kifejező ereje

A képzőművészet alapelemeihez való rendszeres visszatéréseknek csak úgy van értelme, ha a már ismert tulajdonságok, jellemzők, alkalmazási lehetőségek mellett minden alkalommal újítunk, új technikákat, kifejezési módokat, témákat vezetünk be. Az első reprodukción hagyományos tájképet láthatunk, amelyen a tavaszi virágokra emlékeztető fehér pontok hangsúlyozzák az évszakhoz kötődő jelleget. A második munkán a megoldás mozaikszerű, újdonság, hogy színes alapra készült. Hasonló alapra készült kollázs technikával a harmadik munka is, amelyre lyukasztóval nyert pontokat ragasztottunk. A negyedik munka pontjai egyben a kék árnyalatainak változatosságát, kifejező erejét is bemutatja

November: A vonal szerepköreiről, kifejező erejéről

Itt is fontos az újítás, a vonal kapcsán a második osztályban beszélhetünk kicsit bővebben a kontúrvonalról (05), csigavonalról (06), de készíthetünk golyóstollal, filctollal illusztrációkat, képregényeket is.

December: Karácsonyi előkészületek, ünnepi díszítések, ajándéktárgyak készítése

A hagyományokhoz híven folytatjuk a csoportos ünnepváró játékokat, tevékenységeket, amelyeknek megítélésem szerint csak addig van létjogosultságuk, ameddig a főszerep a kreativitásnak jut. Ha nem erről szólnak, akkor a kinyitható és jövőre is eltehető műanyag karácsonyfa is elegendő erre az alkalomra a tartós műanyag bolti díszekkel, pislákoló égőkkel és ajándékot imitáló üres dobozokkal együtt.   Ezúttal újításként egy kollázs technikával, üdvözlőlapnak készült fenyőfát (07), valamint egy téli tájat javasolunk (08), amelyek természetesen még sok más feladattal, megoldással is behelyettesíthetőek.

Hogyan kerülhetjük el az ismétléseket? Erre egyik lehetőség az, hogy a téma elkezdése előtt bemutatjuk, levetítjük az addig elkészített hasonló feladatokat, és megbeszéljük, hogy az elkövetkezendőkben mit szándékozunk újítani, milyen új témákat, technikákat vezetünk be.

Január: Spontán foltok, spontán szimmetrikus foltok, összehajtogatással

A januári hónapban tovább fejleszthetjük a spontán foltok nyerésének a technikáját, kísérletezhetünk a szétfújás módjaival (09), eszközeivel, a spontán, szimmetrikus foltok továbbfejlesztésének lehetőségeivel: a kiegészítésekkel, átfestésekkel, kontúrvonalakkal (10, 11). Spontán foltot eredményez a firka is, amelynek alapján az előzőkben már említett, illusztrált firkarajzok (12) készíthetőek.

Február: Játék a betűkkel, pontok, vonalak, foltok alkalmazásai

A másodikos tanuló már otthonosan mozog a betűk világában és megvannak az eszközei ahhoz, hogy játékosan tudja bemutatni, mondjuk a nevének a kezdőbetűit (13,14). Ha ezt a feladatot sikerül magára jellemzően megoldani, akkor a képzőművészeti játéknak, alkalmazásnak indult munka önismereti gyakorlatként is felfogható.

Március: Önarckép, a természet megfigyelése alapján készült munkák

Ha már az előzőekben az önismeretről esett szó, erre közvetlen, direkt lehetőséget nyújt az önarckép készítése (15, 16), amelyet minden esetben önmagunk jellemző vonásainak a tanulmányozása, megbeszélése előz meg. Az elemi vagy az általános iskolában természetesen nem a klasszikus értelemben vett, tükör utáni önarcképről van szó, az elemi iskolás tanulókkal minden esetben emlékezetből dolgozunk.

Április: Díszített felületek, színelméleti ismeretek

Áprilisban természetesen nem feledkezünk meg húsvétról sem (17), itt ezúttal a színes alapra fehér festékkel való rajzolást, valamint a gyertyás rajzra festett sötét alapot mutatjuk be. Kiegészítő feladatként foglakozhatunk a színek kifejező erejével (18,19), vagy a színellentétekkel is (20).

Május: Díszítő foltok, festői foltok, árnyalatok

A díszítő foltok alkalmazása természetesen nem csupán a díszítőrajzokra jellemző (21), bár ott találkozhatunk ezzel az alapelemmel a leggyakrabban (22). A festői foltok (23), árnyalatok (24,25) világa kimeríthetetlen ihletforrás nemcsak a tanulók, hanem a képzőművészek számára is. Ezúttal sem egyetlen képzőművészeti feladatot tanulmányozunk, oldunk meg, hiszen ahogyan a képeken látható, szóba jöhetnek itt még a szín és tónusellentétek, kontúrvonalak, hideg és meleg színárnyalatok is.

Június: Összegzések, tárlatok, következtetések

A munkánk hasznos, elengedhetetlen szakasza ez, ekkor tudatosulhat tanítványainkban, hogy nem elszigetelt, pillanatnyi elhatározás alapján végzett feladatok részesei, hanem egy jól átgondolt és felépített, pontos célkitűzésekkel rendelkező, hasznos oktatói-nevelői tevékenység cselekvő részesei.

 

Képzőművészeti nevelésből a második osztály végeztével a tanulónak ismernie kell:

Ismernie kell néhány fogalmat, technikát az alapelemekkel, ezek alkalmazásával kapcsolatban, legyen képes az önálló vagy csoportos kreatív munkára, fel kell ismernie az iskolában tanultaknak a szerepét, jelentőségét a mindennapi életben.

Ha véletlenül nem hallott egy-két technikáról, anyagról, alkalmazásról a fentiekben felsoroltakból, az nem okoz különösebb problémát. Alapvetően helytelen álláspont, amikor azt kutatjuk, próbáljuk tetten érni, hogy mit nem ismer az osztály, vagy a tanítványunk. A hangsúly mindig azon van, hogy mit ismer. Ha csak a feléről lesz tudomása, tapasztalata az eddig felsoroltaknak, már nem dolgoztunk hiába, és az ország iskolái zömében zajló munka színvonalát is túlszárnyaltuk.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.