Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


f. Kézművesség, első osztály

KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK, ELSŐ OSZTÁLY

Tovább folytatjuk az ismerkedést ebben az évben is a természetes, mesterséges, újrahasznosítható anyagokkal, ezek szerepével mindennapi életünkben, közvetlen környezetünkben valamint a tanultak tantárgyközi kapcsolataival.

A tanítványainknak folyamatosan érezniük kell, hogy minden új anyag, technika, eljárás megismerésével direkt és indirekt módon az életre készülünk fel. Ez a mondat annyira elcsépelődött az idők folyamán, hogy lassan teljesen elvesztette létjogosultságát, mert az „életen” a tanulók mindig valami nagyon távoli, és nagyon nehezen meghatározható fogalomra gondoltak. Pedig sokkal egyszerűbb és sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk, hiszen a mindennapi használhatóságokról, díszítésekről, ajándéktárgyak, meglepetések készítéséről, ünnepi előkészületekről, a tanításhoz szükséges kellékek; dobozok, bábuk, álarcok, ablakdíszek, ceruzatartók, különféle tantárgyaknál használható szemléltetők készítéséről szól a történet. Vagyis nem a romantikus költők által sokszor emlegetett nagybetűs életről, hanem arról, amit nap, mint nap látunk, tapasztalunk, átélünk. Nagyon jó lenne, ha ugyanezt jelentené minden más területen, de erre még úgy tűnik, hosszú ideig várni kell.

Nincs még egy tantárgy, amelyik bevallottan, előre megfontolt szándékkal a mindennapi környezet, a minket körülvevő világ felfedezését tűzte ki célul, pedig lényegében erről szól az egész oktatói-nevelői tevékenység az óvodától az egyetemig, használjuk ki tehát ennek a tevékenységformának messzemenően a lehetőségeit, az embert formáló erejét, mert ha nem tesszük, a tanítványainkat rövidítjük meg számtalan rendkívül hasznos, életre szóló tapasztalattal.

Ne feledjük, ebben a korban sohasem a munkánk kézzelfogható eredménye a legfontosabb, hanem a kivitelezés közben szerzett élményekről, felfedezésekről, ismeretekről, egyedi, kreatív megközelítésekről, tapasztalatokról szól a történet. Ha a fentiek mellett sikerül szép és hasznos munkákat készítenünk az sem elhanyagolható szempont, nyereség.

 

Szeptember: Bevezető, ismétlés, felkészülés az elsőosztályos feladatok elvégzésére, az eszközök, felszerelések számbavétele, az újak gyűjtése, beszerzése

            Kézműves tevékenységekből — a tantárgyra jellemző sajátosságok figyelembe vételével — lényegében ugyanarról szól az első két hét, mint a képzőművészeti neveléssel kapcsolatos bevezető rész. A vakáció sok mindent elfeledtet még ebben a korban és később is. Tulajdonképpen minden év kezdetét kisebb-nagyobb visszaesés jellemzi, amelyet csak sok türelemmel, következetességgel és folyamatos ismétléssel lehet behozni, kiküszöbölni. Ne lepődjük meg tehát azon, ha tanítványaink kevesebbet tudnak az első osztály kezdetén, mint az előkészítő év végén, hanem mindezt kezeljük természetes jelenségként. Érhetnek persze kellemes meglepetések is, például amikor a tanítványaink új ismeretekkel és sokoldalúan felhasználható tapasztalatokkal, érdekes, ritka anyagokkal érkeznek vissza a vakációból.

 

Október: Természetes anyagok gyűjtése, sokoldalú felhasználása

            Mint azt az eddigiekben is tapasztaltuk, ez a hónap bővelkedik természetes anyagokban, gyűjthetünk vadgesztenyét, leveleket, bogáncsot, diót (01,02,03,04) és készíthetünk belőlük pondrót, házat, fát, bábukat, bármit, csak törekedjünk arra, hogy a végeredmény ne legyen egyforma. Egy dióból könnyen elkészíthető a szalvétabábu feje, amelyet általában hurkapálcikára tűzünk, de ezt ezer módon lehet öltöztetni, díszíteni, koronával, hajkoronával, más kiegészítőkkel ellátni. Ezen a módon készíthetünk mesefigurákat, rendezhetünk bábszínházi divatbemutatót, ábrázolhatjuk, megjeleníthetjük saját magunkat, a barátainkat, családunkat, osztálytársainkat. A lényeg, az egyik legfontosabb alapelv betartásán van: ahány tanuló, annyi megoldás. A pedagógusok jelentős része állítja, hogy ez megvalósíthatatlan követelmény, pedig erről szó sincs. Ha az óvodai évektől minden kiértékelésnél az egyéni megoldásokat, újításokat emeljük ki, részesítjük előnyben, dicsérjük meg, akkor az erre való törekvés a tanítványaink természetes magatartásmódjává válik, és elsőként ítélik el, mondjuk az egyforma katicabogarakat (05), Mikulásokat, képeslapokat, fénymásolt, kiszínezésre szánt lapokat.

 

November: Könyvjelzők, álarcok újrahasznosítható anyagokból.

            A könyvjelző hálás téma, mert hasznos, ajándéktárgyként is készíthető szülőknek, barátoknak és a tantárgyközi szerepe sem elhanyagolható, hiszen más és más díszítéseket helyezünk egy meséskönyv, tankönyv vagy emlékkönyv jelzőjére, arról nem is beszélve, hogy maga a forma, a felhasznált anyagok, technikák is rendkívül sokfélék lehetnek. Gyakran díszítő sorokat rajzolunk a könyvjelzőinkre, amellyel közvetlen kapcsolat jön létre a képzőművészeti neveléssel. A tanulók már hónapok óta irigykedve nézik, ahogyan az osztályteremben a tanító néni a szemléltetőit fóliázza (07). Ha hagyjuk őket, hogy a saját könyvjelzőiket ők fóliázzák, ezzel egy újabb hasznos dolgot tanulnak, és önállóságra neveljük őket. Ahol minderre nincs lehetőség, ott készíthetünk mondjuk újságpapírból — ez is újrahasznosítható anyag — csákót, álarcot vagy bármi mást.

 

December: Ünnepi előkészületek, képeslapok, karácsonyfadíszek, ajándékdobozok

            Sokszor hallom a kollégákat panaszkodni, hogy kifogytak az ötletekből, semmi érdekes nem jut az eszükbe, képtelenek újítani. Ennek az állapotnak van egy bevált, régi ellenszere. Ha empátiával, figyelemmel követjük a tanítványaink munkáját, azt tapasztaljuk majd, hogy nagyon sokat tanulhatunk tőlük, hiszen ösztönösen számos érdekes, egyedi megoldást alkalmaznak. Természetesen mindegyik ezekből nem vehető át, a tevékenységet vezető pedagógus feladata az, hogy kiválogassa, népszerűsítse, tovább adja a széles körben használható megoldásokat. Ha óra közben a pedagógus nem dolgozatokat javít, füzetek néz át, vagy a fiókját rendezi, hanem a közös tevékenység állandó és cselekvő részese, akkor ösztönösen, magától értetődő természetességgel teszi majd a fentieket és ezzel párhuzamosan leszokik az indokolatlan panaszkodásról is.

 

Január: Mesterséges anyagok, csőtészta, levestészta

            Mitől mesterséges anyag a csőtészta, hiszen az alapanyaga, a liszt természetes anyag? Ezen hosszasan lehetne vitatkozni, szerintem ugyanazért, ami miatt a puffancs, keksz is ide sorolható, az ok a gyári feldolgozottság, az anyag állagának, formájának mesterséges megváltoztatása. Csőtésztából tájképek, arcképek, csendéletek, díszítő rajzok, dróttal térformák készíthetőek, ezeket lehet festeni, beépíteni képelemként, alkalmasak ékszerek készítésére, számok, betűk alakíthatóak belőlük. A játék mellett természetesen szót ejtünk ezek alapanyagáról, elkészítési módjáról, felhasználásáról az étkezésben.

 

Február: Origami

Hajtogathatunk csónakot, házat, zongorát, ezeket díszíthetjük filctollal, kollázs technikával és az elkészült tárgyakat beépíthetjük a képzőművészeti tevékenység során készült kompozíciókba is. A hajtogatott tárgyakat eleve több méretben és különböző színű, minőségű papírból készítjük. Minden hajtogatott tárgy kivétel nélkül kiválóan alkalmas csoportos feladatok készítésére a táblán, vagy kisebb csoportokban, 70/100 cm méretű duplex kartonokra, rögzítésükhöz tapadós gyurmát vagy papírragasztót használhatunk. Az előbbinek nagy előnye, hogy lehetővé teszi az utólagos módosításokat, kiegészítéseket.

 

Március: Újrahasznosítható anyagok: WC papír, parafa dugó, pillepalackok

Az új feladatok választása, azok nehézségi foka minden esetben attól függ, hogy előző évben mit, milyen szinten sikerült teljesítenünk. Itt van az a pont, ahol nem adhatunk tanácsot senkinek, hiszen minden nevelő ismeri a tanítványai tudását, azok teljesítőképességét. Csak fokozatosan érdemes haladni bármely szinten. Ha egy főiskolai tanár azt tapasztalja, hogy a hallgatók zöme nem hallott a semleges színekről és nem ismer egyetlen hazai szobrászt vagy építészt sem, akkor kötelessége először pótolni a hiányokat és csak ezek után léphet tovább.

 

Április: Tojásfestés festékkel, hagymalevéllel, filctollal

         A tevékenység valamennyi szakasza az osztályteremben zajlik, a tanulók részvételével. Csak ezen a módon szerezhetőek tartós tapasztalatok, így sajátíthatóak el azok a fogások, amelyet egyetlen szakszerű, pontos leírás sem helyettesíthet. A főzést sem lehet csak szakácskönyvekből megtanulni.

 

Május: Ebben a hónapban újra visszatérhetünk a természetes anyagokra, festhetünk köveket, készíthetünk különböző magvakból, levelekből kompozíciókat

         Egy tevékenységet jó, ha kizárólag anyaggyűjtésre használunk, a szép időben jót tesz egy séta, a közben szerzett tapasztalatokról, beszélgetésekről nem is beszélve. Kézműves tevékenységeket a szabadban is lehet szervezni, ágakból, levelekből készíthetünk kunyhót, kavicsokból csoportos feladatként képet és még nagyon sok mindent.

 

Június: Ismétlés, évzáró tárlat, az anyagok rendszerezése, mentése

         Mivel ezekről a tevékenységekről eddig is sok szó esett, ezúttal csak egyetlen dolgot említek. A legtöbb iskola párhuzamos osztályokkal működik, ezek olykor közös tárlatokat rendezhetnek, mert a munkák, témák összehasonlításából is nagyon sokat lehet tanulni. Az is kívánatos lenne, hogy valamennyi tanuló és nevelő megtekintse a többi osztály munkáját, amely után közösen kiértékelhetnék az eredményeket, levonhatnák a tanulságokat. Csak így, ezen a módon válhat közüggyé ez a rendkívül hasznos tevékenység, amelynek jelenleg iskoláinkban általában a Hamupipőke szerepkört szánják.

 

Mit tud kézművességből a tanuló az első osztály végeztével?

Ha jól irányították, ekkor már számos anyagot, eljárást, technikát ismer, vannak ötletei, egyéni elképzelései és van kellő bátorsága ezek megvalósításához. Kezd kialakulni a helyes önértékelése is, hiszen munkájának eredményét legtöbbször közös tárlatokon látja, így van összehasonlítási alapja.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.