Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


c. Képzőművészeti nevelés, előkészítő

KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS, ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY 

 

Természetesen az első osztályokban is a képzőművészet alapelemeivel ismerkedünk, csak az óvodánál kicsit magasabb szinten, változatosabb anyagokkal, igényesebb technikákkal dolgozunk. Mivel a tanulóink fokozatosan elérnek az ábrázolásnak arra a szintjére, hogy felismerhetően embereket, állatokat, tárgyakat jelenítenek meg, a feladataink is ennek megfelelően változnak.

Jó lenne elhinni, hogy az iskolai tevékenység egy olyan folyamatos, megszakítások és megtorpanások nélküli folyamat, amelyben a tanítványaink egyre magasabb szinteket hódítanak meg, de ez a valóságban nem így működik. Az egyén fejlődésében és az iskolai tevékenység folyamán is vannak megtorpanások, visszaesések. Az utóbbiak szinte menetrendszerűen jelentkeznek ciklusváltáskor, tehát az előkészítő osztályok esetében is tapasztalható. Ilyenkor a nevelő feladata a bátorítás, az önbizalom, a munka eredményében vetett hit erősítése.

Az itt és a többi könyvtárban látható illusztrációk természetesen nem követendő, utánzásra szánt példák, hiszen minden feladat ezer féleképpen megoldható. Ezek elsősorban tájékoztató jellegűek és a korosztály tudásszintjére, ábrázolási képességeire utalnak.

 

Szeptember: Ismerkedés, ismétlés, tesztelés

A fenti téma minden évkezdéskor kötelező, új osztályok esetében pedig életbevágóan fontos. Képzőművészeti nevelésből az ismerkedés egyik legkézenfekvőbb módja egy szabadon választott téma készítése, szabadon választott eszközökkel. Jó alkalom ez az érdeklődési kör, a tudásszint felmérésre, a munkák elemzésekor nagyon sok dolog szóba hozható, tisztázható. Ezen kívül természetesen kezdeményezhetünk beszélgetéseket képzőművészeti reprodukciók, a teremben látható tárgyak formái, színei kapcsán. Fontos, hogy már a kezdetektől nyomon tudjuk követni a tanulók megvalósításait. Az alkalmi tárlatokon kívül ennek legegyszerűbb módja, ha valamennyi munkát lefotózzuk és a fotókat az erre a célra előkészített könyvtárakba mentjük. Ehhez az óvodai tevékenységhez hasonlóan szükség van a nevek feltüntetésére a munkákon. 25-30 rajz 2-3 perc alatt lefényképezhető, tehát nem lehetetlen feladat, bár a képanyag feldolgozása, mentése ennél kicsit tovább tart.

 

Október: A pont díszítő és építő szerepe

Jó alkalom ennek a témának a gyakorlásánál különböző ritmusképletek kialakítása pontokból. Segédeszközként használhatunk újbegyet, fültisztító pálcikát, radíros végű ceruzát, kivágott, lyukasztóval nyert pontokat, készíthetünk díszítő sort, díszíthetünk adott formát, de betölthetjük pontokkal a különböző képelemek felületeit: rétet, vázát, kötényt.

Pontokból bármilyen méretű, formájú, rendeltetésű felület kialakítható — itt az építő szerepkör érvényesül — készíthetünk pontokból házakat, virágokat, arcképeket, fákat vagy bármi mást.

 

November: A pont jelképes jelentéstartalma

Ha részleteiben megismertük a díszítő és építő szerepkörét, valamint begyakoroltuk a munkánkhoz legjobban illő technikákat, akkor készíthetünk meseillusztrációt is a különböző színű, méretű, elhelyezésű pontok segítségével. A feladat még izgalmasabb lesz akkor, ha az általunk kitalált mese egyik jelenetét ábrázolják a tanulók. Jó alkalom ez a színek kifejezőerejének a tanulmányozására is. Tény, hogy sohasem csak egyetlen képzőművészeti feladatot oldunk meg, hanem az alapvető feladathoz legtöbbször járulékos, másodlagos feladatok is kötődnek.

 

December: Karácsonyi képeslapok készítése szabad témákkal, technikákkal

Lehetnek figurális, illetve díszítőrajzok, készülhetnek bármilyen alapra filctollal, vízfestékkel, temperával, kollázs technikával. Egyetlen szabály van és ezt a legnehezebb betartani: kerüljük a másoktól átvett, sablonos, elcsépelt megoldásokat

 

Január: A foltokkal ismerkedünk

Ismerkedünk a festői és dekoratív foltokkal, a spontán foltokkal, a spontán szimmetrikus foltokkal, a firkarajzok keretek közé szorított spontaneitásával és mindennel, ami még menet közben adódik a témával kapcsolatban. Természetesen ezúttal is több munkát készítünk, ezek sorrendjét, a konkrét feladatokat természetesen minden nevelő maga javasolja, dönti el.

 

Február: A vonalak kifejező ereje

Ez a feladat is nagyon sok eszközzel, technikával gyakorolható. Fontos, hogy az előkészítő osztályos tanulók megértsék, hogy egészen más jellegű érzések és hangulatok közvetíthetőek a vonallal és a folttal. A különbségek elsősorban összehasonlításkor válnak nyilvánvalóvá.

 

Március: Alapszínek, hideg és meleg színek

A legtöbb óvodában ezek már ismert fogalmak, a mi feladatunk az előkészítő osztályban ezeknek az ismereteknek a rögzítése és sokoldalú felhasználása. A kivitelezést új alapokkal, technikákkal gazdagíthatjuk, tehetjük érdekesebbé, például a csempefestéssel vagy üvegfestéssel.

 

Április: Semleges színek, egyszerű színharmóniák

Ebben a korban már kicsit bővíthetjük a színelméleti ismereteket új fogalmakkal, beszélhetünk a semleges színekről, ezek kifejező erejéről és kialakíthatunk egyszerű színharmóniákat. Az utóbbi feladatnál a legjobb a természetre hivatkozni, pl. az őszi, illetve tavaszi levelek színharmóniája. Ebből értik meg tanítványaink, hogy a természet a legnagyobb tanítómester.

 

Május: a természet, a környezetünk megfigyelése alapján készített munkák

Ezeknek a feladatoknak nem titkolt célja az, hogy minél több természethű elemmel gazdagodjanak a tanítványaink munkái. Nagyon sok feladat adható, közülük csak párat említek: Az én iskolám, Én és a padtársam, Önarckép, A legjobb barátom, A mi osztályunk. Az ilyen típusú feladatokat minden esetben a valóság motívumainak alapos megfigyelése és a látottak megbeszélése előzi meg. Természetesen nem fogunk ragaszkodni egy hétéves gyermek munkájánál a látottak természethű visszaadásához, de erre törekszünk.

 

Június: Ismétlés, év végi tárlat rendezése

A képzőművészek egy-egy alkotói szakasz után tárlattal összegeznek, nincs ez másként a kisiskolásoknál sem, hiszen az eredmények ebben a formában láthatóak, elemezhetőek ki igazán. Ez a pedagógus részéről nem a lazítás, felhőtlen kikapcsolódás időszaka. Mint a bevezetőben említettem, ő az év közben név szerint, elektronikusan tárolt minden munkát, tehát pontos elképzelései vannak a tárlat tartalmáról, méretéről és külön-külön is ismeri valamennyi tanítványa eredményeit.

 

Mit tanulhat meg képzőművészeti nevelésből egy előkészítős tanuló az osztály végeztével?

A legfontosabb ismeret ezúttal se az elméletre vagy a gyakorlatra, hanem egyfajta egészséges kapcsolatra utal a tantárggyal, környezettel. A tanuló megszokja az iskolai környezetet és megerősítik abban a tudatban, hogy az alkotói bátorság, kreativitás érték, amelyet a nevelő és az osztálytársak egyaránt elismernek, ösztönöznek. Munkái szerepelnek a rögtönzött és nagyobb, átfogó tárlatokon, részt vesz ezekkel az osztályterem, folyosók díszítésében. Amivel ezen felül elméletileg, technikailag, anyagismeret, kifejező készség szempontjából még gyarapszik, csak hab a tortán.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.