Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019. április, Szamos Minden eladó

2020.04.21

 Minden eladó

 

Vagy két évtizede hatalmas árúbőségben élünk, de vajon mi volt a helyzet Szatmárnémetiben 100-120 évvel ezelőtt? Mi számított keresett árúcikknek, mi mindent lehetett kapni a város üzleteiben, milyen árúcikkekkel lehetett az üzletekbe becsalogatni a vevőt? Ezekre a kérdésekre próbálok választ adni az alábbiakban a korabeli hírdetések alapján.

 

Róth Filep az új szálloda (Pannónia) mellett férfi és női cúgos cipőket valamint fűzős gyermekcipőket árult 2-3 forintért karlsbadi cipőraktárából. Nagykárolyban Pucser Károly 1847-ben alapított üzletében kelméket, szöveteket, selymeket, fehérneműket, harisnyákat és kesztyűket valamint vásznakat, függönyöket, szőnyegeket lehetett kapni. Vajda Mihály főtéri divatüzletében Szatmáron galllérokat, szarvasbőr kesztyűket, kézelőket, esernyőket és kalapokat kínált.

Volt itt amerikai zsebóra ezüstös óralánccal és önberetváló készülék csillagos acél pengével, amelynél a forgalmazó, Pollák Sándor minden megvágást és bőrbetegséget eleve kizárt. Árultak szemüvegeket, cvikkereket, lornyetteket, valamint fali és ébresztő órákat. Ami a szolgáltatásokat illeti, Feiszthuber János órát és szemüveget is javított ezekben az években a városban.

Falun természetesen más igények jelentkeztek, Börvelyben 4 éves sötét pelyszínű angol telivér ménlót kínált megvételre a községi előljáróság, ífjú Frund Sámuel „arankamentes és csíraképes” vetőmagvakkal kereskedett, de hírdettek alig használt Nicholson vetőgépet, vízi lisztelő malmot bérbe adásra, hat szekér kítűnő szénát Vállajon a  plébánián, Domahidán 350 holdnyi legelőt bérbeadásra.

Ekkoriban jött egyre inkább divatba a gépesített mezőgazdaság. A budapesti gépgyárosok Szatmárnémetiben is hírdették az általuk készített gőzcséplőgépeket, járgány-cséplőgépeket, konkolyozókat, kaszáló- és aratógépeket, sorvetőgépeket, szecskavágókat, répavágókat, kukorica morzsolókat, darálókat, őrlő malmokat, ekéket.

Árultak bricskát, olajütőt, szárazmalmot hírdettek Szaniszlón, Nyír-Bélteken bérbe adásra, Pusztateremen lehetett hasított szőlőkarót vásárolni, a máramarosszigeti állomáson mázsára préselt szénát kínált Grigássy Sándor. Frankl Mihály jutányos áron tarka paszulyt árult a volt Korona szállóval szembeni irodájában. Ruprecht Antalné 30 szekér polyvát kínált a tükörhegyi telepen. Szabó Balázs fodrászüzletében akácmézet, virágmézet, ribiszkét és köszmétét lehetett rendelni. Markovits Elek és Fiai óbort árúsított, és még hosszan sorolhatnám.

            Folyamatosan reklámozták a lapokban a város korcsmáit, vendéglőit. A Viktória szálló étterme, a városi színházzal szemben naponta friss sörcsapolást ígért, valamint zóna-reggelit és színházi vacsorát. A „kis Márkus” sörcsarnoka az Iskola-közben csapolt sörrel, fajborokkal és minden este cigány-zenével várta a vendégeket.

Tajtékpipákat Barth Józsefnél lehetett beszerezni, aki „pipa faragó és borostyán esztergályos” volt, és a Deák tér 5. szám alatt működött az üzlete. Kusnyir Lajos vendéglője, a hangzatos Abbázia étterem és kávéház az Attila utcában üzemelt, ahol „abbonenseket” is fogadtak a „legjutányosabb áron”.

            Kályhákat és takaréktűzhelyeket a Batthyány utca 10. szám alatt lehetett beszerezni, ugyanott pocelán kandallókat és fürdőkádakat is árultak.

            Színérváralján (ez és az egész Máramaros megye jó száz éve  Szatmár vármegyéhez tartozott) megalakult az első magyar, gőzerőre berendezett sirkőgyár, amelyben nagy hangsúlyt fektettek az adezit (vulkanikus, fekete kőzet) feldolgozására. A fentiek mellett készítettek még emléktáblákat, sírfedeleket, kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat, szobortalapzatokat, márvány és gránit bútorfedő lemezeket, lépcsőket, erkélyeket, oszlopokat.

            Páskuj Imre Szatmáron női-, férfi-, leány- és fiú fehérnemú gyárat létesített, a raktáraiban nagy mennyiségű asztal és ágyneműk álltak a vásárlók rendelkezésére, volt itt még kesztyű, derékfűző, kalap, sapka, muff, gallér, napernyő, esernyő, harisnyák, függönyök, kötények, paplanok, pokrócok, matracok valamint teljes menyasszonyi kelengyék. Iglik József szabóüzletében felöltőket, férfi öltönyöket, papi öltönyöket és reverendákat valamint „sikkes szabású egyenruhákat” kínáltak. Ez a Deák téren a városháza épületében, a tornyos-házban működött. Szatmárnémetiben Losonczi József úr Portland és román cementet árult, azzal az ajánlással, hogy termékeiért az ezredéves kiállításon díszoklevelet kapott. Fekete kőszén kátrányt, kokszot a debreceni légszeszgyárban lehetett 1902-től beszerezni.

            Nagykárolyban Janitzky Albert, Kerekes Ödön, Nonn János üzleteiben árultak gyönyörű fényű, elérhetetlen tartósságú, bejegyzett védjeggyel „linóleum padlózománcot” egyenesen Bécsből.

Klauz Endre szoba, templom festéseket, aranyozást, tapétázást, görög katolikus templomok számára ikonosztáz készítést vállalt Nagykárolyban, amelyhez a „tisztelt közönség becses pártfogását” kérte 1899-ben.

Somogyi László a „gőzművegyészeti és a Magyar királyi szabadalmaztatott ruhatisztítószer feltalálója”, a bécsi és párizsi iparkiállítások kitüntetettje,  pécsi vállalkozását hírdette Szatmárnémetiben, ahol férfi- és női-, valamint gyermekruhák, katonai egyenruhák, papi öltönyök, selyem és szövetfüggönyök, terítők, hímzések, bútorszövetek, kesztyük,  nyakkendők, napernyők tisztítását vállalta a legjutányosabb áron.

Báli kelméket a Sternberg Testvérek női- és férfi divatüzletében lehetett a szatmári Deák téren, a Papolczy palotában kapni, ugyanott legyezőket és harisnyákat is árultak. Weisz Albert ugyancsak a város főterén üveg és porcelán termékeket, lámpákat forgalmazott, a hozzájuk való petróleummal és denaturált szesszel együtt.

Ekkoriban már rég működtek bankok, szerencsejátékok, kiadók, nyomdák és biztosító társasgok a térségben. Az Adria Biztosító tűz, betörés, jégkár, baleset után fizetett, de életbiztosítást is lehetett itt kötni. A Böszörményi házban, ugyancsak a főtéren volt Magánkutató és Közvetítő Iroda amely kényes megbízásokat, nyomozásokat, megfigyeléseket, eltünt egyének tartózkodási helyének felkutatását vállalta, megtalálta a névtelen levelek íróit, de foglalkozott nemességi ügyekkel, családfák összeállításával, házasság közvetítéssel is a legszigorúbb diszkréció mellett. A vállalkozás vezetője Szerafin Elemér (nem Ló Szerafinról van szó Lázár Ervin művéből, a Négyszögletű kerek erdőből) tiszteletbeli rendőrtiszt, egykori detektív csoportvezető volt.

            Átfutva a leírtakat kicsit szegényesnek, szerénynek tűnik a kínálat ahhoz képest, amit manapság

Szatmárnémetiben egy közepes méretű üzlet, vállalkozás hírdethetne, a nagy, nemzetközi üzletláncok helyi kirendeltségeiről nem is beszélve. Egy évszázad alatt nagyot váltott felénk a világ, a folyamatosan növekvő, szélesedő, differenciálódó kínálat, a néhány év alatt korszerűtlenné váló használati cikkek állandó cseréje olyan vásárlási kényszerehelyzetek kialakulásához vezetett itt is, és másutt is, hogy az már lassan követhetetlenné válik. A szerény kínálat, a hiánykereskedelem degradál, létbizontalanságot szül, a túlkínálat összekever, megszédít, habzsolóvá tesz. Az ésszerű, járható, élhető középútra úgy tűnik, még jó ideig várni kell.

 

                                                                                                                        Muhi Sándor

 

 

 

 

A hírdetéseket a Hungaricana világhálós oldal anyagából vettem át