27. Nevek és kifejezések szótára (N-R)
Nagy Béla 1886-1960, tanár, könyvtáros, író volt. A szatmári református gimnáziumban dolgozott, nyelvészeti és helytörténeti munkák szerzője.
Nagyboldogasszony templom A szatmári várbeli római katolikus templomot nevezték így, lényegében a Szűzanya tiszteletére épített, felszentelt templomról van szó. A XVIII. század végéig állt, majd összedőlt.
Naumburgi dóm Németországi, jórészt XIII. századi műemlék, amelyen az alapítók, Eckhart és Uta szobrai láthatóak. A szövegben ezekre a szobrokra utalok.
Nicorescu Alexandru 1908-1982, költő, vereseit a Gloria Kiadó adta ki, az újközponti emléktáblák egyikén találkoztam a névvel. Négy elemit végzett a szatmári Mihai Eminescu líceumban, vasúti munkásként kereste a kenyerét. A két világháború közötti helyi kiadványok munkatársa volt, több verseskötete jelent meg.
Noac Moise Sora 1806-1882, görögkatolikus pap, költő, műfordító volt, egy ideig papként a Szatmár megyei Homoródon, valamint Nántűn működött. Az újközponti emléktáblák egyikén olvasható a neve. Egyházi és történelmi jellegű írásokat publikált.
Nyiredi Piroska 1925-1997, színművész, Ács Alajos első felesége. A szatmári magyar társulat alapító tagja, nyugdíjba vonulásáig megbecsült, vezető színésze volt, számos főszerep fűződik a nevéhez.
Obermayer András dr. 1783-1869, római katolikus pap, iskolaigazgató, költő volt. Szatmáron a Papnevelő Intézet tanára, gimnáziumi igazgató, kanonok. Verseskötetei jelentek meg Bécsben (1859) és Szatmárnémetiben (1866).
Ócsvár Rezső 1877-1968, a szatmárnémeti római katolikus líceum rajztanára, festőművész. Több szatmári csoportos kiállításon szerepelt műveivel a két világháború közötti időszakban, szatmári magángyűjteményekben és a püspöki képtárban is őrizik alkotásait.
Orlay Petrich Soma 1822-1880, festőművész, Petőfi rokona, barátja, az egyik legismertebb Petőfi portré készítője volt. Szatmár megyében, Mezőpetriben több festménye is van, az ő műve a főoltárkép is, amely Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja.
Ormos-ház (Ormós-ház) Szatmárnémeti régi központjában, a korzó sarkán, a Divatházzal szemben van egy szép, de nagyon rossz állapotú, reformkori emeletesház, amelynek Petőfi Sándor többször vendége volt. A házat emléktáblával jelölték meg.
Pakocs Károly 1892-1966, római katolikus pap, vikárius volt Szatmárnémetiben. Teológiai tanár, író, tucatnyi regénye, verseskötete jelent meg a két világháború között Szatmáron, Nagyváradon, Kolozsváron, Budapesten. A fentieken kívül cikkek, tanulmányok szerzője, amelyek helyi és központi lapokban jelentek meg,
Pall Francisc 1911-1989, történész, tudományos kutató, egyetemi tanár, Nagykárolyban született. Az újközponti plaketten a családnév Francisc Pal, Vulturescu könyvében Páll Francisc. A világhálón mindkét írásmóddal találkozhatunk. Kolozsváron dolgozott a BBTE-en, cikkek, tanulmányok, kötetek szerzője, a magyarosan hangzó neve ellenére román származású volt.
Pap Endre 1817-1851, jogász, költő, publicista volt. Petőfi Sándor egyik szatmári barátja, a költő ittjártakor többször vendégeskedett nála. A Kölcsey Kör az azóta rég lebontott házát (Eötvös, Cuza Vodă utca) márványtáblával jelölte meg, a táblát jelenleg a Művészeti Múzeumban őrizik.
Papp Géza 1902-1906 között volt Szatmárnémeti polgármestere, a neve a Tűzoltótorony emléktábláján szerepelt. Utcát is neveztek el róla a városban, de ezt már rég átkeresztelték.
Paul Grigore 1952-1989, költő, Szatmár megyében született, Bukarestben halt meg. Több kötetet publikált, az újközponti plakettek egyikén találkozhatunk a nevével
Pavel Mihai 1827-1902, görögkatolikus pap, püspök volt. Máramarosi származású, az ottani román tanügy újjá szervezője. Papként Apşei de Jos-on, Szamosújváron tevékenykedett, Szamosújváron, Nagyváradon püspök volt. Nem találtam vele kapcsolatban szatmári vonatkozásokat, hacsak nem arról van szó, hogy Máramaros az ő idejében még a történelmi Szatmár vármegye része volt.
Páskuj Lajos 1825-1887, római katolikus pap, szatmári székesegyházi kanonok volt. Költeményeket, gyermekverseket írt, ezek iskolai könyvekben és különböző helyi kiadványokban jelentek meg. Szentbeszédeit és költeményeit kötetben is kiadták 1875-ben és 1888-ban.
Petőfi Sándor 1823-1849, a legismertebb magyar költő a világirodalomban, aki rövid élete alatt is rendkívül termékeny volt. Petőfiről vázlatosan is több oldalnyi anyagot lehetne írni, de ezúttal csak szorosan a szatmári vonatkozásokra utalok. 1845-1848 között több alkalommal járt Szatmárnémetiben, ahol közel negyven verset, elbeszélő költeményt írt. Szatmáron van Petőfi utca, van Petőfi-emléktábla és van köztéri szobra is. A püspöki palotában látható az oltár, amely előtt a nagy költő a Szatmár megyei Erdődön hűséget esküdött Szendrey Júliának. Az oltár felett függött az a feszület, amelyet ma a püspöki palota lépcsőházában láthat az érdeklődő. Petőfi Sándor szatmári barátai Pap Endre és Riskó Ignác voltak. Közeli, baráti kapcsolatban volt Mezey József és Orlay Petrich Soma festőművészekkel is, akiknek több alkotása is található a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában
Pesky József 1795-1862, festőművész, a híres Pesky festődinasztia tagja. Szatmárnémetiben többek között a Székesegyház és a Zárda-templom főoltárainak az oltárképeit készítette, de munkái vannak a püspöki képtárban és Mezőpetriben is. Ő készítette a túrterebesi templom főoltárképét, ez tönkrement, és ezért jelenleg helyette Tóth Gyula másolatát láthatja az érdeklődő.
Pop Dariu 1887-1965, tanár, tanfelügyelő volt. Beszterce-Naszód megyében született (Măgura Ivei, Magura). Az olvasható róla, hogy tanár, publicista, költő, festő, folklorista, zeneszerző volt. Helyi vonatkozás, hogy többek között Szatmáron, valamint Máramarosban, Kolozsváron is volt tanfelügyelő. 1945-1965 között Kolozsváron tartózkodott. Festményei: Avasi férfi, Pásztorfiú, Önarckép. Festői tehetségét állítólag Szatmáron fedezte fel. Könyvet is írtak róla: Dascălul de la Blidari (Kőbánya) címmel. Szatmáron a szobra a tanfelügyelőség épülete előtt, valamint a 20-as számú Általános Iskola előcsarnokában áll. Iskolát és egy szatmári utcát neveztek el róla.
Páskándi Géza 1933-1995, író, költő, drámaíró. Szatmárhegyen született, középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. 1974-ben települt ki Magyarországra, ahol a Kortárs szerkesztője volt. Mellszobra egykori iskolája folyosóján, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban áll. Verseskötetek, drámák, tanulmányok szerzője.
Pázmány-Sajtó A Pázmány Sajtó nyomdájának alapítása Boromisza Tibor szatmári püspök (1907-1928) nevéhez fűződik. Lényegében a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadójáról, nyomdájáról van szó.
Pelikán-kert Az elnevezés onnan adódik, hogy a székesegyházról lezuhant Jézus-szobrot egy ideig az 1863-ban elhunyt Pelikán József kanonok által létesített első szatmári fűvészkertben (a Titulescu-tér környékén) őrizték.
Patcaşiu Vasile 1844-1932, pap, publicista, politikus (memorandista) volt, az újközponti emléktáblák egyikén olvastam a nevét.
Petkes József 1928-ban született, rajztanár, tanfelügyelő, festőművész volt Szatmárnémetiben, jelentős a néprajzkutató tevékenysége is. Jelenleg Magyarországon, Nyíregyházán él.
Pieta A Szűzanya ölében a halott Krisztussal ábrázolásról van szó, amelynek számtalanszor utánzott iskolapéldája Michelangelo Pieta-szobra, ez a római Szent Péter bazilikában látható.
Pintescu Alexandru 1947-2003, ügyvéd, költő, esszéíró volt Szatmárnémetiben. Zilahon született, Nagybányán, Kolozsváron tanult, a Poesis egyik alapítója, több verseskötet szerzője.
Pirk János 1903-1989, festőművész volt, fiatal korában Szatmárnémetiben élt. Budapesten, Rómában, Párizsban tanult, Magyarországon, Szentendrén élt és alkotott élete végéig.
Pollaiolo Antonio 1432-1498, firenzei szobrászművész, Verrochio kortársa volt. Úgy tudják, hogy ő készítette a két puttót (Romulus és Remus) az Anyafarkas szoborhoz.
Popp Aurel 1879-1960, festőművész, a Szatmár megyei Érkáváson született, Budapesten, Párizsban, Bécsben tanult festészetet. Festőművész, keramikus, szobrász, rajztanár volt Szatmárnémetiben, művészeti tárgyú írásokat is közölt magyar nyelven a helyi lapokban. A város egyik legismertebb művésze, nevét iskola, utca viseli, emlékháza van, a szatmári Művészeti Múzeumban állandó kiállítás keretében láthatja alkotásait az érdeklődő.
Popdan Ion 1935-2000, festőművész volt Szatmáron, autodidakta. A helyi képzőművészek egyesületének aktív tagja a XX. század hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes éveiben. A szatmári korzó egyik emléktáblával megjelölt épületének első emeletén volt néhány évig a műterme, amelyet a Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjától kapott.
Porumbescu N. Építész, egyetemi tanár volt Iaşi-ban, ő a tervezője a hetvenes években épült szatmárnémeti újközpontnak. Az életrajzi adatait nem ismerem, valamikor a kilencvenes évek elején, közepe táján halt meg.
Preisz Ákos 1923-1981, hegedűművész, a Magyar Rádió karnagya volt. Szatmárnémetiből indult a pályája, mint csodagyerek többször koncertezett a városban, később Budapesten, majd haláláig Bécsben élt. Zeneiskolát alapított, zenepedagógiai könyvet írt.
Prielle Kornélia 1826-1906, pályája a történelmi Szatmár megyéből, Máramarosszigetről indult, Szatmáron lépett először színpadra. A budapesti Nemzeti Színház kimagasló művészegyénisége volt. Debrecenben kérte meg a kezét Petőfi, ő azonban inkább színészkollégájához, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül.
Pteancu George 1855-1939. Annyit sikerült róla megtudnom az egyik újközponti emléktábláról, hogy tudós volt.
Rákóczi György I. 1593-1648, erdélyi fejedelem volt 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatásáért. A szatmári vár ura, részt vett a szatmári református zsinaton is. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanári szobájának egyik kompozícióján őt láthatjuk az udvarával.
Rákóczi Kollégium A szatmári Rákóczi Kollégium épülete I. Rákóczi György nevét viseli, a Németi templom mögött épül.
Regéczi Sándor 1855-1933, 43 éven át volt a szatmári református gimnázium tanára. Közéleti, köztiszteletben álló személyiség, két évtizedig a Szamos munkatársa, az Iparos Kör megteremtője volt, számos cikk, tanulmány, jegyzet szerzője.
Reizer György dr. 1858-1919, római katolikus pap, paptanár volt, Krasznasándorfaluban, Mezőteremen, a szatmári Királyi Katolikus Gimnázium hittantanáraként dolgozott. Számos egyházi jellegű munkát, írást jelentetett meg, az erkölcstanról, hittanról, szertartástanról írt könyvet, de történelmi írásokat és számtalan cikket is publikált különböző lapokban.
Reizer Pál 1943-2002, 1990-től Szatmár római katolikus püspöke, ő volt az egyház intézményrendszerének újrateremtője a kommunizmus bukása után. Templomokat, plébániaépületeket, kápolnákat, zárdát, internátust építtetett, meghatározó szerepe volt az államosított egyházi javak visszaszerzésében is.
Riskó Ignác 1812-1890, költő, Szatmár megye főjegyzője, országgyűlési követe volt. Az Ormós-házban lakott a város főterén, amelyiken a villanyóra van. Itt látta vendégül több alkalommal barátját, Petőfi Sándort. A házat a kilencvenes években a Kölcsey Kör márványtáblával jelölte meg.
Rónai János 1884-1971, római katolikus pap, író volt, Csomaközön, Beregszászon, Szatmáron, Ungváron dolgozott. Három kötete, számos cikke, tanulmánya jelent meg, Szatmári lapok munkatársa, szerkesztője volt.
Ruha István 1934-2004, hegedűművész, egyetemi tanár. Nagykárolyban született. Pályafutása során volt hangversenymester a Kolozsvári Magyar Operában, első hegedűs, illetve szólista a Kolozsvári Filharmóniánál, majd tanár a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. 1964-ben megalapította a Napoca Vonósnégyest. Tanítványai között volt többek között Ágoston András és Fátyol Rudolf is.
Ruleanu Octavian 1910-1993, tanár, publicista, az impériumváltás utáni szatmári kulturális élet jelentős román képviselője volt. Nagyon kevés adat, kézirat maradt utána, az újközponti plakettek egyikén szerepel a neve.
Ruşdea Ioan 1904-? teológus, ortodox főpap volt Szatmáron a két világháború között. 1940-ig működött, mint pap, valamint paptanár a Mihai Eminescu Líceumban, a Kereskedelmi Líceumban, a Leánylíceumban stb. Az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve.
