Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


15. Petőfi Sándor szobra, emléktáblája Szatmárnémetiben

2020.04.26

 

15. Petőfi Sándor szobra, emléktáblája Szatmárnémetiben

 

Az Eminescu-szobor kapcsán említettem, hogy annak leleplezése után ötven év telt el, amíg sikerült Szatmárnémetiben Petőfi Sándornak szobrot állítani. Pedig bővelkedünk Petőfi emlékekben Erdődön, Szatmárnémetiben és Koltón is, Petőfi korában ugyanis Koltó szintén Szatmár vármegyéhez tartozott. Szatmárnémetiben jelenleg van Petőfi utca, emléktábla és Petőfi-szobor is. A szobrot 2004. november 14-én avattuk a szatmári Szent István téren (P-ţa Eroii Revoluţiei), a városi kórház melletti parkban. Kifejező, szép alkotás, a romantikus Petőfit ábrázolja, akit, mint köztudott elsősorban szerelme, házassága köt Szatmár vármegyéhez.

Petőfiről szemtanúk vallomásait, visszaemlékezéseit is olvashatjuk a Borovszky által szerkesztett Szatmár vármegye monográfiában. Berenczei Kováts Jozefa (Pap Endre felesége) tárgyilagos visszaemlékezései szerint ilyen volt a költő: „Petőfi ez időben minden társadalmi tekintély és összeköttetés nélkül, szeleburdi fiatal ember volt, a ki szilajságában gyakran még a társasági megszokott formákat is figyelmen kívül hagyta. Petőfi, Riskó barátja társaságában tette Szatmárról első látogatását, 1846 szept. havában, Szendrey Júliánál a szomszédos Erdődön. Midőn azután rövid idő után levélben kérte meg a kezét, életírója szerint, azt a választ kapta atyjától, hogy „Én önt nem ismerem, leányom még igen fiatal, örvendeni fogok, ha önt mentől többször látom s egy év mulva beszélhetünk erről az ügyről bővebben”. – Petőfi e levél vétele után rögtön Erdődre sietett, összeveszett a „zsarnok apával” és nagy elkeseredéssel vált el tőle. Erre az időszakra esik feldúlt lelki és kedély-állapotában szerelmi csapongása, Koltón, gróf Teleki Sándor barátjánál, Pila Anikóval, a szép czigányleánynyal; hirtelen elhatározott, de abbamaradt házassága Prielle Kornéliával és udvarlási szándékból való közeledése Szatmáron, Olchváry Bertához.”

A továbbiakban a monográfiában még szó esik a kibékülésről és Petőfi Sándor más Szatmár megyei barátairól is: „Petőfi 1847. év májusában, Térey Mária nagykárolyi közös barátnőjük útján békült ki Júliával. Ez időtől kezdve ismét többször látogat el Szatmáron át Erdődre, rendesen lóháton, a Pap Endre lovai közül választva ki egy-egy paripát. Egyik ily kirándulása alkalmával történt meg vele az a baleset, hogy a „Zsuzsi” levetette. Többé nem is ült erre a lóra. Kirándult továbbá Luby Zsigmondhoz, Fülpösdaróczra és Csaba Ignáczhoz Szamoskóródra is. Többször és huzamosabban mulatott Berenczei Kovács Lajosnál, gróf Széchenyi István bizalmasánál Berenczén, kinek „Kati” nevű hátas lován gyakran tette meg az útat Erdődre. Ezt az állatot utóbb Pesten is sokat emlegette. – Szatmáron Riskó Ignácz, az Ormós Péter földbirtokos özvegyének, jelenleg postahivatalul szolgáló, Deák-tér 4. számu emeletes házában (a korzó sarkán ma is álló Ormós-házról van szó) lakott. Petőfi gyakran járván Riskóhoz, ennek révén ez úrnővel is ismeretségben állott. Gyakori vendég volt Szatmáron az Olchváry Pál két házának, melyek egyike a Rákóczi-utcza 3. sz. alatt, a mostani Deutsch-féle ház (szemben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal), másika pedig ugyanezen utcza 20. sz. alatt, a jelenlegi középponti áll. elemi iskola helyén (Rákóczi úti Általános Iskola, Şc. Gen. Grigore Moisil) állott; végül pedig a Kiss Gedeon Mailáth-utcza (Popp Aurel utca) 4. sz. alatti kedélyes és sok szép napot látott kis házának. Pap Endre költő házát (Eötvös, Cuza Vodă utca), mint Petőfi lakóhelyét, a Kölcsey-kör 1902-ben emléktáblával jelölte meg, mely azonban hibás szövegű, mert a költő nemcsak 1847-ben, hanem már 1846-ban is lakott sőt még 1848-ban is megfordult itt. Ugyancsak a Pap Endre özvegyétől kapta meg a Petőfi társaság a költő egyik sétabotját.”

Nagyon fontos helyszín Erdőd is. Erdődön van a várkastély ma már romos épülete (ennek kápolnájában volt az esküvő) valamint a bástya falán látható és a közelben álló emlékmű plakettjei emlékeztetnek a költő házasságára és az itt töltött napokra.  Ezek után feltevődik a kérdés, hogy katolikus volt-e Petőfi Sándor? Petőfi, akit Petrovics Alexanderként kereszteltek, szlovák származású édesanyját követve evangélikus vallású volt, akárcsak Kossuth Lajos. Szendrey Júlia volt katolikus, és ezért lehetett az erdődi várkápolna az esküvő színhelye.

Mi köti Petőfi Sándort még Szatmárnémetihez, Szatmár megyéhez? Többek között az a közel negyven vers (fordítás, elbeszélő költemény), amelyet itt alkotott. A költő itt írta többek között a Falu végén kurta kocsma, Levél Arany Jánoshoz, Csalogányok és pacsirták, Álmodtam szépet, gyönyörűt, Búcsú a nőtlenségtől, Kard és lánc stb. című verseit, itt fordította Heine Koronázás című versét, valamint itt írta a Szécsi Mária című elbeszélő költeményét is, hogy csak a legismertebbeket említsem. Nagyon sok szó esik különböző kiadványokban Petőfi Sándor irodalmi kapcsolatairól, hiszen Pap Endre és Riskó Ignác is írt verseket, szűkebb környezetük költőként ismerte őket. Kevesen tudnak Petőfi felesége, Szendrey Júlia irodalmi tevékenységéről, pedig volt ilyen. Verseket is írt és magyarra fordította Andersen meséit. Petőfi szatmári kapcsolatairól, itteni kötődéseiről jórészt irodalmárok, vagy az irodalomhoz közel álló személyek írtak, ezért a leírásokban, beszámolókban, visszaemlékezésekben alig szó esik Petőfi Sándor képzőművész barátainak szatmári kötődéseiről, tevékenységéről. Pedig gazdag téma ez is, e sorok írója több cikket közölt erről a Szamos című kulturális hetilapban. Orlay Petrich Soma Petőfi rokona, barátja volt, ő az egyik legismertebb Petőfi arckép szerzője. Ő készítette a Szatmár megyei Mezőpetri római katolikus templomának az oltárképét, ez Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Mezey József festőművésszel Petőfi Sándor Bem József oldalán vett részt az erdélyi hadjáratban. A szabadságharc bukása után egyházmegyénk püspökétől, Hám Jánostól Mezey József ötven oltárkép elkészítésére kapott megrendelést, ezek nagyrészét sikerült azonosítani az egyházmegyei leltár alkalmával.

2006-ban a Szatmárnémeti Református Egyházközség gyülekezeti termében újra avatták a már elveszettnek hitt és felújított Petőfi-szobrot, ahogyan arról a Szatmári Hírportál is tudósított. Azóta Szatmárnémetinek két Petőfi-szobra is van.

            Milyen Petőfi emlékeket, relikviákat láthat manapság a megyeközpontba érkező? Itt található a püspöki palota kápolnájában az oltár, amely előtt Erdődön az esküvő zajlott. Ugyanitt, a lépcsőházban van az a gyönyörű feszület, amely annakidején az oltár felett függött és amelyet manapság sándrai feszületként ismerünk, mert egy ideig a krasznasándorfalui templom szentélyének volt az ékessége. A korpuszról a püspökség három példányban másolatot készíttetett, ezekből egy Krasznasándorfaluba, egy Erdődre, egy pedig Kaplonyba került.

Van Szatmáron emléktábla is, ezt a kilencvenes években helyezték el az Ormós-ház falán Petőfi látogatásainak az emlékére. Pap Endre házát, amely egykor az Eötvös (Cuza vodă) utcában állt, már sajnos nem láthatjuk, hiszen lebontották és helyébe a fogászati rendelők modern épülete került. Szatmárnémeti mai lakosai ezt már csak fényképről ismerhetik, amelyen azt láthatja az érdeklődő, hogy az utcát régebben piaci kofák és vásárlók népesítették be. Mit kerestek itt? Az alakuló park a városközpontban (ez volt régen a Piac tér) ide szorította őket, a nagypiac csak a második világháború után került a mai helyére, a város régi, részben lebombázott zsidó negyedének a területére, a Martirilor Deportaţi utcára.

Az egykor Pap Endre házán álló emléktáblát megőrizték, a Művészeti Múzeum egyik raktárhelyiségében, irodaféléjében láttam legutóbb, az egyik szekrény háta mögött tartják. Az emléktábla elhelyezéséről adatokat szintén az 1907-es monográfiából ismerünk: „Pap Géza polgármesterségének első napjaiban (1902), május 25-én leplezte le a Kölcsey-kör a Petőfi márványemléktáblát a régi Pap Endre, ma Morvay János-házon, midőn Mátray Lajos megnyitója után Koroda Pál tartott díszbeszédet, dr. Fechtel János pedig átadta Morvay János háztulajdonosnak, a ki át is vette megőrzés végett az emléket.”