Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


13. Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza szobra

2020.04.26

 

 

13. Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza szobra

 

Az 1989-es változásoknak köszönhetően a szatmári magyaroknak is több lehetőség kínálkozott arra, hogy kellő megindoklással a számukra fontosnak tartott személyiségeknek szobrot állítsanak. A szobor- és emléktábla állításokban jelentős szerepe volt Muzsnay Árpád újságírónak is.

Dsida Jenő Szatmáron született, itt járt iskolában, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos ifjúsága, iskolai évei is Szatmárnémetihez kötődnek. Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak köztéri mellszobra van Szatmáron, Páskándi Géza szobra a Kölcsey Ferenc Főgimnázium folyosóján áll. Mindhármuk írói, művészi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a város, költészetükben számos utalást találunk erre a tényre.

Szilágyi Domokos szobrát Kolozsi Tibor (sz. 1965) kolozsvári szobrászművész készítette 1993-ban. A szobor a megyei kórház előtti kis parkban a 15-ős negyedben áll. Első változata műkőből készült, ezt az évek során többször megrongálták. 1995-ben súlyosan megcsonkították, 1996-ban állították fel helyette a szobor bronz változatát, amelyet Marosvásárhelyen öntöttek. A kijavított műkő szobor előbb patinát kapott, és ezek után először a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán, majd a magyartanári műhely előtt, az új épületrészben helyezték el.

1997-ben a szigetlankai református templom előtti parkban, alig száz méterre a költő egykori lakóházától leplezték le Dsida Jenő mellszobrát, Andrássy Kurta János magyarországi szobrászművész alkotását, aki számos köztéri szobor, emlékplakett, dombormű alkotója Magyarországon. Dsida Jenő élete, munkássága ezer szállal kötődik a városhoz, nevét utca őrzi, emléktáblája az egykori kenyérgyár (ma a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakása) épületén áll.

Páskándi Géza 1933. május 18-án született Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben járt iskolában, majd bukaresti lapok munkatársa volt. 1974-ben települt át Magyarországra, ahol a Kortárs szerkesztőségében dolgozott. 1991-től 1995. május 19-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadói tisztét látta el. Utolsó lakhelyén, Budapesten 1997 májusában avatták fel emléktábláját.

Páskándinak két szobra is van a megyében. Az egyik, mint korábban említettem a Kölcsey Ferenc Főgimnázium folyosóján látható, ezt születésének 65. évfordulója alkalmából, 1998-ban leplezték le, Magyarországról kapta az iskola ajándékba. Kicsit szájbarágó, kevésbé nívós munka, sajnos a szerzőjének a nevét nem sikerült megjegyeznem. Mondhatnám azt is, hogy aránytalan (itt a fej és a test közötti arányokra gondolok) ez a munka, az pedig, hogy a szobor egy könyvön áll, legalább annyira érdekes, találó, újszerű ötlet, mintha az Arany Jánost vagy Jókai Mórt ábrázoló szobrokon az alakokat tollal és tintásüveggel a kezükben jelenítenék meg.

A szatmárhegyi szobrot Erdei István (sz. 1951) készítette és 2003-ban, a költő születésének 70. évfordulója alkalmából.