Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


06. Szatmári képzőművészek

P-SZ betűs művészek

Porumbescu Nicolae 

 

Építész, egyetemi tanár volt Iaşi-ban, ő a tervezője a hetvenes években épült szatmárnémeti újközpontnak, a kultúrház ma az ő nevét viseli. Az életrajzi adatait nem ismerem, valamikor a kilencvenes évek elején, közepe táján halt meg.

 

Pócsai András

                                               

(sz. 1934) a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hetvenes években rajztanár volt Szatmár megyében, és részt vett néhány csoportos tárlaton. Jelenleg Kolozsváron él.

 

Racoşi-Nechitean Doina

                                               

(sz. 1957-2005?) Rajztanár Szatmárnémetiben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Ritkán állított ki munkákat.

 

Rauscher, W. Fulda

 

Műhelye német területen, hozzávetőlegesen 100 éve működött. A székesegyházban vannak iparművészeti alkotásai (kehely, patena)

 

Reha Márk

 

(sz. 1986) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, a szatmári művészek Rzeszów-i tárlatán vett részt 2010-ben.

 

Reidler János

 

Festőművész, a szatmári Székesegyház nagy kupolafestményének (A 12 éves Jázus a templomban, 1837.) a szerzője

 

Reiter András

 

(sz. 1947) Grafikusművész, a hetvenes években részt vett néhány szatmári csopoortos kiállításon

 

Rétay-Benedek-cég

 

Oltárépítő és szobrász műhely Budapesten a 20. században. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében számos munkájuk található.

 

Révai Miklós

 

(1750-1807) rajzoló, nyelvész, a nagykárolyi piarista gimnáziumban is tanított, a gimnázium falán emléktábla őrzi a nevét. Tankönyvet írt az építészetről, a Széchényi Könyvtárban lévő több mint 120 rajza építészeti elemeket, díszítményeket ábrázol.

 

Révész Csaba

 

(sz. 1978) a Kolozsvári Művészeti Egyetem abszolvense, több szatmári csoportos tárlaton szerepelt, egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban.

 

Révész Imre

 

(1839-1943) Festőművész, Bécsben és Párizsban tanult, a magyar népéletből ihletődött realista műveket alkotott.  A budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Szatmáron a Királyi Katolikus Főgimnázium kápolnája számára készített nagyméretű függő képeket, de ezeket az impériumváltás után, 1920 körül átfestették, tönkretették.

 

Riefesser József

 

Ausztriai (tiroli) fafaragó a múlt századfordulón, többek között Kálmándon, a római katolikus templomban vannak munkái.

 

Rieger testvérek

 

Orgonaépítő műhelyük volt Jägerndorfban, itt készültek a szokondi, krasznaterebesi, sárközújlaki és a szatmári Hidegárda templomok orgonái.

 

Rosenstigl

 

(XVIII. század) Bécsi építész, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom tervezője volt.

 

Rossi Ferenc

 

Aranyozó volt Budapesten, 1881-ben keresztelő kutat készített Mezőpetri temploma számára

 

Sarkadi Sándor

 

(1887-1959) Szobrász, festőművész, iskolaigazgató, lapszerkesztő Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. A két világháború közötti szatmári művészeti élet ismert képviselője, a székesegyház Jázus szobra az attikán az ő alkotása.

 

Sasu Ion

 

(1939-2011) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense. A hatvanas évektől a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője, számos egyéni tárlatot rendezett. A hetvenes években képzőművész-tanárok számára tavaszi és őszi szalonokat, valamint több országos alkotótábort szervezett.

 

Sau Iudita

 

(sz. 1943) Rajztanár Szatmáron, a kolozsvári Pedagógiai Intézet abszolvense, Ion Sasu felesége, néhány csoportos tárlaton vett részt.

 

Sasu Lucian

 

Festőművész. A hetvenes, nyolcvanas években vett részt néhány szatmári csoportos tárlaton.

 

Sasu Valer

 

(sz. 1981) Grafikusművész, a Kolozsvári Művészeti Akadémia abszolvense, néhány csoportos szatmári tárlaton vett részt. Ion Sasu és Iudita Sasu fia.

 

Scripor, Lola Gabriela

 

(sz. 1980) Festőművész, tanár. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem abszolvense, részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain, egyéni kiállítást rendezett.

 

Scripor, Liviu Artene

 

(sz. 1975) Ortodox teológiát végzett, részt vett többek között a szatmári művészek 2010-es lengyelországi (Rzeszów) csoportos kiállításán.

 

Schäffer Béla

 

(1815-1871) Nagykárolyban született, Pesten és Bécsben tanult. Mint festőművész Szentpéterváron és Düsseldorfban tevékenykedett.

 

Scheip Károly

           

(1904–1981) Autodidakta festőművész, címfestő Szatmárnémetiben. Nagybányán, a szabadiskolában Ziffer Sándor tanítványa volt. A harmincas években a Képzőművészeti Egyesület titkára ugyanott. Erős szálak fűzték a kolóniához, ő a nagybányai művészek sírjainak egyik fölkutatója és gondozója volt.

 

Scherling Antal

 

A múlt századfordulón volt festőművész és fényképész Szatmáron. Ő készítette a püspöki palotában látható egyik Meszlényi Gyula arcképet (olajfestmény).

 

Scheuchl Thomas

                                               

A Beuroni Iskola tagja. Ez 1868–ban alakult egy németországi bencés kolostorban, célja az egyházművészet megújítása volt. Scheuchl részt vett 1904–ben a szatmári Székesegyház felújításán, ő a szerzője a Mária a magyarok Nagyasszonya című freskónak.

 

Schmidt János

 

Oltárépítő volt, a bélteki római katolikus templom kisebbik oltárát készítette 1913-ban.

 

Schnell Carol

                                               

Keramikus, szobrászművész Szatmáron, egyéni kiállításokat is rendezett. A hatvanas években a Szatmári Népművészeti Iskola tanára volt.

 

Schőber Emil dr.

 

A Szamos 1919. október 31-i cikke (Séta a strandfürdő kiállításán) arról tudósít, hogy Schőber két kis tájképet állított ki. Iparművészként is említik a korabeli jegyzetek, tárlatkrónikák.

 

Schreibmeier

 

Papi öltözékeket gyártó cég, a püspöki képtár egyik casuláján látható a cégjelzésük, Münchenben működtek.

 

Schulek Frigyes

 

(1841-1919) A magyar eklektikus építészet kiemelkedő egyénisége, a műegyetem tanára. A restaurálásban a kor szépítő-átépítő elvei szerint járt el. Az ő nevéhez fűződik a Szatmár megyei Ákos községben álló közel 800 éves román stílusú református templom átfogó restaurálása.

 

Schwarz Pestini

 

1798-1822 között rajzot tanított Pesten. Schwartz József az eredeti neve. Erdődön van egy szép oltárképe: Mária mennybemenetele. Az ő alkotása a krisztinavárosi templom Fájdalmas Szűzanya oltárképe.

 

Scultéti Zoltán

 

Építész, az ő tervei alapján készült a szatmárnémeti Zárda-templom a 19. század negyvenes éveiben.

 

Sieber Ferenc

 

Nagykárolyi építész. Párizsban végezte a tanulmányait, innen hazatérve 1778-ban fejezte be a Kalazanci Szent József templom építését, amelyet az 1834-es földrengés után Ybl Miklós átépített.

 

Sipeanu Olimpia Angela dr.

 

(sz. 1954) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hetvenes években több szatmári tárlaton szerepelt a munkáival, jelenleg muzeológus Nagyszebenben.

 

Strósz István

 

Orgonakészítő, a Szatmár megyei mezőpetri valamint a mezőteremi római katolikus templomok orgonáit (1861) készítette.

 

Stuflesser Ferdinánd

 

Híres tiroli műhelyében a 20. század elején oltárokat és festett szobrokat készítettek. Oltárait, szobrait Szakaszon, Felsővisón, Túrterebesen, Szatmáron (Szent József templom) stb. lehet látni.

Şaitoş Iosif

 

(sz. 1942) Rajztanár, festőművész, szobrász Avasfelsőfaluban, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Rendszeresen részt vett a szatmári művészek csoportos tárlatain.

 

Şoneriu Radu

 

Szatmárnémetiben volt rajztanár, a Mihai Eminescu Líceumban, a Népművészeti Iskolában tanított.

 

Şuta Dan Sorin

 

(sz. 1953) Rajztanár, festőművész Szatmáron, a Temesvári Egyetem képzőművészeti tagozatának abszolvense, a helyi művészek csoportos tárlatainak rendszeres szereplője.

 

Szabados (Kövesné) Irma

 

(1905-1992) Néhány szatmári tárlaton rajzokkal és akvarellekkel szerepelt, a nagybányai szabadiskolában tanult. 

 

Szatmári Ágnes

                                               

(sz. 1932) Festőművész, a Szatmári Északi Színház díszlet– és kosztümtervezője volt, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. A hatvanas évektől számos csoportos kiállításon szerepelt, több egyéni kiállítást rendezett a megyeközpontban, az ország különböző városaiban és külföldön. Jelenleg Magyarországon él.

 

Szatmári Jolán

                                               

(1908–1972) Rajztanár, festőművész Szatmárnémetiben. Festményeivel néhány helyi, csoportos tárlaton szerepelt.

 

Szántó Szilárd

                                               

(sz. 1978) a Kolozsvári Képzőművészeti Akadémián tanult, szatmári kiállításokon szerepelt munkáival.

 

Szász Gyula

 

(1850-1907) Budapest, Az Operaház, az Országház belső díszítéseinél vett részt, Mezőterem számára a főoltár angyalszobrait készítette (1880).

 

Szegedi Mihály

                                               

Ötvös volt a XVII. század első felében Szatmáron, ahol 1642–46 között bírói tisztet is viselt. Egy 1627–ből való ezüst, feliratos kannája és egy 1646–ból való úrvacsoratányérja a szatmári református egyház tulajdonában van.

 

Szejke Vilmos

                                               

(1942–1992) Rajztanár, festőművész volt Szatmárnémetiben, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet abszolvense. Haláláig aktív szerepet játszott a város képzőművészeti életében. 2012-ben rendezték meg a szatmári véndiákok találkozója alkalmából a tárlatát a szatmári református gimnáziumban.

 

Szemák Papp Zsuzsa

 

(sz. 1979) a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti fakultásának az abszolvense, a szatmári képzőművészek több csoportos tárlatán szerepelt munkáival, egyéni kiállítást rendezett az újközponti Galériában.

 

Szenes Fülöp

 

(1863-1944) Festőművész, a Szamos 1919. december 19-i számában jelent meg a Szatmárnémeti művészeti élete címet viselő előadásának a szövege, amelyet a Zolnay-Tóth kiállításon tartott a városháza nagytermében egy-két nappal korábban.

 

Szécsen Zoltán

 

Fotóművész a 20. század első felében Szatmárnémetiben. A Satu Mare 1929. április 21-i cikkében a fotóművész párizsi sikereiről számol be. 1934-ben az Újságíró Klubban rendezett tárlatot művészfotóiból

 

Szilassy János

                                               

1729–1782 között fejtette ki a tevékenységét Lőcsén. Kassai születésű ötvös mester volt, akinek egy értékes úrmutatója Szatmár megyében, a kaplonyi Szent Antal római katolikus templom tulajdonában van.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Február >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29  


Statisztika

Online: 1
Összes: 469389
Hónap: 6543
Nap: 132