Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


99f. 2020

A fontoasabb januári események

article preview

Az év a szokott módon kezdődött, elsején Csilla családja nálunk ebédelt, a gyerekek estig maradtak. Somogyi Győző és Potyók Tamás tárlata megnyitójára készítem a szöveget, de a kamra rendbetétele is mostanra maradt. Miklós említette, hogy átmenne Kárpátaljára megnézni néhány olyan helyet, amelyhez a családunk kötődött, azt mondta, elvisz. Ehhez magyar utlevél kell. Felhívtam a Kolozsvári Főkonzulátust, időpontot kértem, január 9-én, csütörtökön adom be a kérelmemet. Lassan kifullad a Hol található Szatmárnémetiben helytörténeti vetélkedő második szakasza, ezért rövidesen leállítom. Most készítem elő a Ki tud többet róla? vetélkedő kérdéseit, okleveleit, ezt  január 10-11 körül, a kolozsvári utam után indítom be. Az utóbbi 5-6 évben hozzávetőlegesen 20 vetélkedőt indítottam és jóval több, mint 500 oklevelet osztottam ki. Nincsenek pontos adataim erről, a résztvevők létszámát se tudom, mert szerintem ennek nincs jelentősége. Helyet foglaltam Kolozsvárra a csütörtöki buszra, szándékomban áll kicsit a városban is szétnézni. Néhány reprót feltettem az oldalamra a pillepalackos sorozatomból a versekkel együtt, ugyanis ezek József Attila illusztrációk. 2013-ban készültek, engem is meglepett a nagyszámú visszajelzés, sokaknak tetszik. Nincs az a hagyományos tárlat, amelynek akkora sikere lenne, annyian tekintenék meg, mint a virtuális tárlatokat. Ennek kapcsán írom: József Attila soha nem látott pillepalackokat, évtizedekkel a halála után jelentek meg. Azért illusztráltam ezek közvetítésével néhány versét, hogy felhívjam a figyelmet a ma is érvényes, olykor döbbenetes aktualitásukra. Kaptam értük hideget-meleget, de nem zavar, mert tudom, hogy minden öntörvényű, szokatlan megközelítést először értetlenség fogad. 2013-ban készült a sorozatom, 7 év után is úgy érzem, szükség volt rá. A képzőművészetben a bátorság olyan, mint a mindennapi életben. Sokszor, sok területem kell bizonyítani ahhoz, hogy rendhagyó módon merjünk érzéseket, gondolatokat közvetíteni. A bizonytalan, a gyáva mindig a mások által kitaposott, biztonságos, sokak által elfogadott, kényelmes utat választja. Fél! Erdei Péter keresett, az unokájának a fotómontázsiról kért véleményt, beszélgettünk a székesegyház megvilágításáról is, megmutatta a terveit. A BBTE harmadéveseivel elkészítettük kollázs technikával a csoportképeket, bemutatták a papírvárosokat, és a tangrammal kapcsolatos feladatokat, valamint kitöltöttek egy kérdőívet a féléves tevékenységről, ezt most dolgozom fel. Az utolső óránk ismétlés vetítéssel és a kérdőívek megbeszélése. Ezekről hét 18-20 darabból álló fotósorozatot tettem fel több világhálós oldalra, és kiegészítettem velük az összefoglaló fotótárat, amely hozzávetőlegesen 1000 fotót és kisfilmeket tartalmaz. Minden hallgató és az évfolyam vezetője kapott ebből egy példányt lemezen. Voltam Kolozsváron a Konzulátuson, beadtam az útlevél kérelmemet. Február 22 körül kapom meg Szatmáron az útlevelemet, SMS értesítést kapok majd a telefonomon. Kolozsváron több, mint 300 fotót készítettem, ezeket dolgozom most fel. Az RMPSZ elnökségétől keresett Mihály Réka, az idei Apáczai-díj kiírásával kapcsolatban kérte a véleményemet, amit megírtam kb. egy oldalban és elküldtem neki, talán figyelembe veszik ezeket a javaslatokat. A számítógépes oldalaim tartalék anyagait egészítettem ki. Vacakol a windows megint, szóltam Dorelnek, hátha tud valamit. Elküldtem a Somogyi, Potyók tárlatnyitóról írt cikkemet a Sz. F. Ú. főszerkesztőjének, válaszolt, közlik az írásomat. Az RMPSZ titkárnője megkapta a javaslataimat a pályázati felhívással kapcsolatban, megkérdezte, hogy elküldheti-e a soraimat a tanács többi tagjának? Természetesen beleegyeztem, így én is megkaptam a saját soraimat. Zsuzsi írt, azt javasolta, hogy elektronikusan levelezzünk, így válaszoltam a levelére. Holnap tartom az utolsó kurzusomat a BBTE Szatmári Tagozatán, vetíteni fogok, megbeszéljük a felmérők eredményeit, felkészülünk a vizsgára, búcsúzunk. Megkeresett Turóczy Szabolcs az Örökségünk Őrei verseny kapcsán, ők az Iparos Otthon épületét fogadták örökbe, erről szeretnének velem videofilmet készíteni, szerdán délelőtt találkozunk. A református gimnázium dísztermében egy jó félórás beszélgetést, video felvételt készítettünk a versenyző diákokkal az Iparos Otthonról. A Szatmári Friss Újságban megjelent a Somogyi Győző és Potyók Tamás tárlatáról írt cikkem: Színes vallomások hazaszeretetről, felelősségérzetről, elkötelezettségről címmel. A cikket megosztottam az oldalamon. Megvásároltam a Windows 10 licencét, másként nem használható. Kaptam egy meghívót a BBTE magyar tanszékéről, Orbán Gyöngyit ünnepelik 65. születésnapja alkalmából. A kilencvenes években vettem részt előadóként az általa szervezett Hermenauta Táborok tevékenységéven, Szovátán, Székelykeresztúron, Torockón és még sorolhatnám. Illene elmenni, még gondolkozom. Segítettem megrendezni Somogyi Győző és Potyók Tamás tárlatát az Iparos Otthonban, Hazamenet Kereskényi Sándorral találkoztam, említette, hogy engem is kitüntettek az Informatia Zilei rendezvényen. Nem tudtam róla, senki sem értesített. Értesítettek, hogy az Apáczai-díjjal kapcsolatos javaslataimat, véleményeimet lényegében elfogadták: nem kell ajánlásokat küldeni, online felületen zajlik a pályázat, folyamatosan működtetett internetes oldalakkal, portálokkal is lehet pályázni. Ezek a javaslatok, vélemények nem mindenkinek tetszettek, de úgy tűnik, a vezetőség is azt gondolja, hogy a felzárkózás elkerülhetetlen. Svetz Izabellával megnyitottuk Somogyi Győző és Potyók Tamás kiállítását, sokan voltak, az Iparos Otthon dísztermében megtekinthető volt a korona, jogar, országalma másolata, jelen volt József Károly főherceg, valamint a vitézi rend több vezetőségi tagja. Hazafelé a zuzmarás fákat, fűcsomókat fotóztam. Fehér Imola, volt tanítványom említette, hogy a Költészet Napja (április 11) alkalmából szavalóversenyt rendeznek a Kölcsyben, szeretne kiállítani ezen néhányat a pillepalackos képeimből. A Szatmári Friss Újság hétfői számában a szombati ünnepségek kapcsán a tárlatnyitón mondott beszédemből is idézett. Úgy döntöttem, hogy elmegyek az Orbán Gyöngyi tiszteletére rendezett ünnepségre, helyet foglaltam a buszra, szállodára, csütörtökön és pénteken leszek Kolozsváron. Vizsgáztattam a BBTE Szatmári Tagozata harmadéveseit vizuális nevelésből. Az igazgatónő megkért, hogy a vizsgára hozott anyagokat hagyják a hallgatók a teremben, mert szeretnének az akkreditáló bizottság számára egy kis kiállítást készíteni. A vizsga jól sikerült, barátságos, kellemes hangulatban zajlott, az eredmények kitűnőek. Ezeket beírtam az elektronikus naplóba, holnap beviszen a titkárságra kinyomtatott, aláírt formában is. A vizsgáról több fotósorozatot tettem fel a tagozat, valamint a saját facebook oldalamra. Talán ez volt a legutolsó aktív pedagógiai tevékenységem, rövidesen betöltöm a 75. évet. Leadtam    a vizsgaeredmények kinyomtatott aláírt változatát a titkárságon. Megkeresett  egy ismerősöm, Fülöp Szabolcs azzal, hogy pályáyni szeretnének a Túr és a Szamos környékének rendezésére, szeretne találkozni velem ennek kapcsán. Erre a jövő hét elején kerül sor. A városban több helyszínen fotóztam, holnap Kolozsvárra utazom. Érdekes módon szesszióban többszörösére nő a honlapom látogatottsága, valahol érthető. Kolozsváron töltöttem két napot, Orbán Gyöngyi ünneplésén vettem részt a Bölcsészettudományi Karon. Az egykori Marianum kápolnájában, ma Popovici teremben zajlott az ünnepség, sok olyan egykori ismerősömmel találkoztam, akikkel részt vettem a kilencvens évek közepe táján több reformpedagógiai táborban Székelykeresztúron, Torockón, Szovátán és még sorolhatnám. Az egykori diákok, hallgatók, fiatal tanár közül mára néhány egyetemi tanár lett. Hazajövet vettem egy új télikabátot. Országszerte tart a vizsgaszesszió, ilyenkor a jórészt módszertani anyagokat tartalmazó honlapomnak megsokszorozódik a látogatottsága. A mai napon eddig 952 személy kereste fel. A református gimnázium csapata, az Iparos Otthon őrei elküldte azt a félórás interjút, amelyet velem készítettek az épület történetéről, építéséről, díszeiről, stílusáról. Azt írtam válaszul, hogy apróságokba nem kötök bele, mehet. Jó másfél hónapja főzök magamra, kezdek belejönni. Ízletes, jó dolgokat készítek, szinte minden alkalommal tanulok valami újat, és alig várom, hogy az általam készíttett ebédet egyem. Száműztem a tasakos leveseket, a halrudacskákat, konzerv borsót tükörtojással, a szalámis, darált húsos, reszelt sajtos laskákat,  vagyis azokat az ennivalókat, amelyeket gyorsan össze lehet csapni és hetente megismételni. . Azt soha nem gondoltam, hogy a főzés, bevásárlás hősies, áldozatkész feladat, ahogyan azt sem, hogy valójában ilyen könnyű és szórakoztató dolog. Külön edényeket vettem a fűszereknek, fontos a rend itt is. A többlet fealadat miatt semmilyen eddigi munkámról nem kellett lemondjak, minden úgy folytatódik, ahogy eddig. Átdolgoztam, feljavítottam a Máramarosszigetről kapott 1941-es lecketerveket, közzel 300 oldal, ezeket folyamatosan közlöm a saját, illetve az egyetem facebook oldalán. A feljavított anyagot visszaküldtem annak az egykori tanítványomnak, akitől kaptam. Nits János felajánlott egy értékes pedagógiai könyv-gyűjteményét. Azt javasoltam, hogy adja a BBTE Szatmári Tagozatának. Ezzel egyidőben kaptam a hírt, hogy tragikus hirtelenséggel meghalt az intézmény vezető férje, ezért ezzel az akcióval egyelőre várni kell. Megjelent a Sugárút téli száma, ebben Coman-Sipeanu Olimpia képzőművészeti tevékenységéről írok, az ő munkái valamint a szatmári fotóimból néhány illusztrálja a számot. Feladtam két példányt a kolléganő címére. Részt vettem a kolléganőm, Sz.-Th. Noémi férjének a temetésén.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Augusztus >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            


Statisztika

Online: 27
Összes: 528020
Hónap: 9972
Nap: 274