Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Visszatekintő

01. Visszatekintő

2012.12.29

 

Visszatekintő, képzőművészeti tevékenység

1945. május 28-án született Szatmárnémetiben, polgári családból. Édesapja jogász, édesanyja könyvelő. Az apa a kommunizmus kezdeti éveiben nem hajlandó ártatlan embereket elítélni, ezért lemond bírói állásáról, és felkészültségéhez méltatlan, rosszul fizetett munkákat vállal. A család házait, földjeit államosítják.

Szatmáron végzi elemi és középiskolai tanulmányait, közben 12 éves korától délutánonként a helyi Népművészeti Iskolában tanul festeni, rajzolni.

Az érettségi vizsga (1963) után a kolozsvári Pedagógiai Intézet képzőművészeti fakultásán szerez rajztanári oklevelet, 1966-ban. A nyári vakációkban téglagyári segédmunkásként dolgozik, templomfestést vállal.

A kötelező katonai szolgálat letöltése után másfél évig a Szatmár megyei Aranyosmeggyesen tanít rajzot, nyaranta autóstoppal járja az országot

1968-tól a szatmári 10-es számú Általános Iskola rajztanára, ettől az évtől bekapcsolódik a Szatmár megyei képzőművészeti életbe, rendszeresen részt vesz valamennyi közös tárlaton.

Az első egyéni kiállítását 1969-ben rendezte Szatmárnémetiben, a színház előcsarnokában

1970-től József Attila, Franz Kafka stb. verseit, írásait illusztrálja, képet ajándékoz A Hét képtárának.

1971-ben kap egy kis szobát a Képzőművészek Szövetségének Szatmár Megyei Fiókjától a 14-es lakónegyedben, amelyet majdnem két évtizeden keresztül műteremként használ. Részt vesz az országos grafikai tárlaton, amelyet Galacon rendeztek.

1973-tól közöl írásokat a helyi és központi lapokban. Újabb országos tárlaton szerepel, ettől az évtől teljesíti a Román Képzőművészek Szövetségi tagságának feltételeit, de kérelmeit politikai okokból, minden indoklás nélkül rendre visszautasítják, a rendszerváltásig útlevelet sem kap.

 1973-ban Bukarestben, a Petőfi Sándor Művelődési Házban rendez egyéni tárlatot.

1975-ben kiállítást szeretne rendezni a Bohócok sorozatából, ezt betiltják, majd néhány hét múlva a Régi színészek címmel engedélyezik.

1978-ban kezdi közölni a Szatmári Hírlapban Ágopcsa Mariannával a Hétköznapi esztétika című sorozatot. Ebben az évben nyeri el az Ifjúmunkás országos karikatúra- pályázatának az első díját, később Új Élet-díjban is részesül.

1978-1982 között elvégzi a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet művészeti muzeológia szakát, ezzel főiskolai rajztanári diplomáját egyetemire egészíti ki, és műkritikusi képesítést is szerez.

1979-ben feleségül veszi Ágopcsa Marianna művészettörténészt, újságírót. Lányuk, Csilla 1979 novemberében születik. Az Ifjúmunkás külső munkatársa, rendszeresen közöl itt cikkeket, amelyeket általában saját rajzaival, kompozícióival illusztrál.

1979-1982 között több tucatnyi karikatúrát közöl az Új Életben, Ifjúmunkásban, Szatmári Hírlapban, több országos tárlaton szerepelnek a munkái.

1984-ben egyes tanügyi fokozatot szerez, ebben az évben egyéni kiállítást rendez a szatmári Galériában. A tárlat anyaga absztrakt kompozíciókból, valamint a gyermekrajzok világát idéző rajzokból, monotípiákból áll.

Balla Józsefről szóló kismonográfiája 1985-ben jelent meg a bukaresti Kriterion Kiadónál. Ettől az évtől egyre gyakrabban publikál képzőművészeti tárgyú írásokat.

1987-ben a Kriterion Kiadó felkérésére hozzákezd az Erdős I. Pál kismonográfia megírásához. Könyvét befejezi, de az 1989-es fordulat után a kiadó, mint „aktualitását vesztett témát”, nem jelenteti meg.

Az 1989-es fordulat után a Román Képzőművészek Szövetségének teljes jogú, végleges tagja lesz, rá két hónapra a Szatmár megyei fiók elnökévé választják, az országos vezetőség tagja, de rövidesen lemond a tisztségeiről.

1990-től néhány évig a frissen alakult szatmári pedagógiai líceumban tanítja a képzőművészeti nevelés módszertanát

1992-től több mint három éven keresztül dolgozik a Szatmári arcképek sorozatán, amely jelenleg 200 portrét tartalmaz. Ezek jó részét a Szatmári Friss Újságban  közli. Ettől az évtől vesz részt a magyarországi Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében, kiállításain. A véndiák-találkozó keretében megrendezi a szatmári magyar művész-tanárok kiállítását a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, amelyen Csapó Sándor, Szatmári Jolán, Mohy Sándor, Olajos Béla, Muhi István és Muhi Sándor alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A továbbiakban 10 éven át, évente rendez egy-egy nyári tárlatot ugyanitt.

1993-ban Aranykorszak, fénykorszak címmel kiállítást rendez a színház előcsarnokában. Ettől az évtől magyar és román nyelvű fokozati dolgozatok tudományos irányítója képzőművészeti nevelésből, és szakfelügyeleti feladatokat is ellát.

1994-ben Szatmár megye polgárainak szavazata alapján elnyeri a Szent-Györgyi Albert emlékportrét.

1995-ben betölti az 50. évet, ebből az alkalomból retrospektív tárlatot rendez a szatmári Művészeti Múzeumban. Ettől az évtől 1998-ig közli fejezetenként a Szatmári Friss Újságban a Képzőművészeti élet Szatmáron címet viselő kismonográfiáját. Elnyeri a Collegium Transsylvanicum ösztöndíját a Kulcs a vizuális művészetekhez címet viselő tankönyve tervezetével.

1996-ban bekapcsolódik az újraalakult Barabás Miklós Céh tevékenységébe, részt vesz kiállításain. Másodjára is elnyeri a Collegium Transsylvanicum ösztöndíját, ezúttal egy módszertani útmutatóval, amelyet az óvodákban és elemi iskolákban tanító kollégák számára készített.

1997-től kezdi felmérni és feldolgozni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képzőművészeti anyagát. Ez a munka több mint egy évtizedig tart, űrlapok százait, az épületek, a plébániák történetének részletes leírásait, fotók tízezreit tartalmazza.

1998-tól óraadóként éveken át több főiskolán is tanítja román és magyar nyelven a képzőművészeti nevelés és a kézművesség módszertanát, diplomamunkák, államvizsga- dolgozatok szakmai irányítója.

1999-ben 45 arcképet ajándékoz a református gimnáziumnak, ezek a líceum keretén belül állandó kiállítás anyagát képezik. Egy másik, a szatmári püspököket ábrázoló sorozata a Hám János Iskolaközpontban tekinthető meg. A Szatmári Friss Újságban bemutatja Muhi István Fogságnaplóját, ennek képanyagából kiállítást rendez a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban.

2000 nyarán Olaszországba (Velencébe, Firenzébe, Rómába) utazik.

2002-ben testvérével, Miklóssal, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium akkori igazgatójával kiállítást rendeznek az intézményben Mohy Sándor szatmári, a család tulajdonában lévő festményeiből

2003-ban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége életmű-díjában, Ezüstgyopár-díjban részesül.

2004-ben az RMPSZ Tudományos Tanácsának a tagja lesz, átveszi Szovátán a Teleki Oktatási Központban az Apáczai-díjat, ugyanebben az évben, az egyházmegye érdekében kifejtett tudományos munkája elismeréséül Scheffler János-díjat kap. Meghívják Budapestre a Schola-Orbis tudományos tanácskozására. Előkészíti, megrendezi az egyházmegye jubileumi (1804-2004) kiállítását. Megkezdi közölni román nyelven a szatmári Informaţia Zilei lap mellékletében (Informaţia de Duminică) az Építészet Szatmáron címet viselő kismonográfiáját. Ugyanitt publikálja több részletben a Szatmári arcképek sorozatának egy jelentős részét is.

2005-ben egyéni kiállítást rendez a szatmári sugárúti Galériában. Ez év nyarán Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában jár. Szatmár új püspöke megbízza a leltár folytatásával, kiegészítésével. Évekig járja két restaurátorral az egyházmegye templomait, plébániáit, fotókat készít, adatokat gyűjt, valamint a begyűjtött anyag feldolgozását, rendszerezését, finomítását végzi. Közben újabb egyházművészeti kiállításokat rendez, előadásokat tart. Magyarországon, tapasztalatcserén vesz részt, Egerben, Győrön, Esztergomban látogat meg egyházművészeti gyűjteményeket, kiállításokat. Részt vesz Kolozsváron a BMC székházának avatóünnepségén. Megkezdi a Szemléltetők című DVD anyagának az összeállítását.

2007-ben elnyeri a Gheorghe Lazăr Diploma I. fokozatát, részt vesz egy itáliai társasutazáson. Megkezdi a Szatmári Hírlap mellékletében a Híres alkotók, műhelyek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében sorozatának a közlését.

2008-tól a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor örökös tagja, ettől az évtől vonult tanárként nyugállományba. Tavasszal Bécsbe, Párizsba, Brüsszelbe, Prágába utazik.  2008-tól tagja a Scriptor Alapítvány kuratóriumának.

2009-ben sokszorosíttatja a BBTE szatmári tagozata — a Sodrásban címet viselő jubileumi kiadvány mellékleteként — a Szemléltetők című módszertani munkáját, amely akkor már 25 ezer képet, valamint több mint 600 oldalnyi szöveget tartalmazott a rajztanítás, kézművesség módszertanáról. Részt vesz Budapesten az Apáczai-díjasok találkozóján, valamint egy angliai társasutazáson.

2010-ben elnyerte a Hejcéért címet, a falu tiszteletbeli polgára lett, ugyanebben az évben átveszi Szovátán az Apáczai-díj ezüst fokozatát. Részt vesz egy görögországi úton. Kollégájával, Eugen Munteanuval megrendezik a Szatmár megyei képzőművészek tárlatát a lengyelországi Rzeszówban.

2011-ben részt vett egy Benelux tanulmányúton, a holland mesterek alkotásaival, életterével ismerkedett. Elkészítette a Kortárs közhelyek című sorozatot. Megkezdte egy esszé-sorozat közlését a Cimborában. Megkapta a magyar állampolgárságot. A 20 éves évforduló alkalmából RMPSZ jubileumi emlékérmet kapott.

2012-ben a szatmári művészeti múzeummal jubileumi tárlatot rendezett Mohy Sándor tiszteletére. Ebből az alkalomból emléktáblát avattak az egykori műterem falán. Megrendezte Szatmáron és Kolozsváron a Kortárs közhelyek című grafikai tárlatát. Több plakátot, logót, könyvborítót, szórólapot tervezett, részt vett a 22. Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében, elkészítette a tábor katalógusát. Felkérésre kismonográfiát készített Sarkadi Sándor szatmári képzőművészről.

2013-ban megjelent a Sarkadi Sándorról írt kismonográfiája. Ugyanebben az évben egyéni tárlatot rendezett a szatmárnémeti újközponti Galériában, A pillepalack kalandja címen. Elkészítette a 22 éves Hejcei Nemzetközi Alkotótábor teljes képzőművészeti anyagának a leltárát, valamint tanmenet-javaslatokat szerkesztett az óvodától az egyetemig képzőművészeti nevelésből és kézműves tevékenységekből.

2014. Előadás-sorozat tartott a szatmári képzőművészeti életről. Bemutatta Kolozsváron a BMC székházban Pillepalack kalandja című tárlatának anyagát

2015. 101 vers Szatmárról: A verseket Végh Balázs Béla válogatta, a kötetet Muhi Sándor grafikái díszítik. Készített pár tucat kisfilmet, saját Youtube csatornát létesített. Elkészítette a Mezei Józsefről szóló kismonográfiát. Részt vett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Értéktár alakuló gyűlésén

2016. A Szatmár Megyei Múzeum megrendezte gyűjteményes tárlatát. Elkészült a kisfilm, amelyben Muhi István fogságnaplóját mutatta be az RTV 1. magyar adása számára. Elnyerte az Apáczai-díj arany fokozatát.

2017. Szabadkán, a régiók találkozóján képviselte az Erdélyi Értéktár Bizottságot. Július 15-én a véndiáktalálkozón megrendezte, megnyitotta Muhi István tárlatát a Fogságnapló képeiből, ugyanitt nyitotta meg Tarczy István emlékkiállítását is. Matusinka Beáta felkérte, hogy vezesse a SzFÚ által kezdeményezett Szatmári sétákat és írjon ezekről. Elek György interjút készített vele a Szatmári séták kapcsán.  Megnyitotta Olajos Béla tárlatát Százhalombattán, írt a Friss Újságba az eseményről. Budapesten részt vett a Magyarország szeretlek műsor felvételén az Origo Filmstúdióban.  Részt vett Budapesten egy könyvbemutatón, amelyben Muhi István rajzai is szerepelnek. Pálfi Balázs interjút készített vele alkotói tevékenységéről a Kossuth Rádónak.

2018. Besegített a Szatmárnémeti Értéktár beindulásában.  Kolozsváron az Apáczai Líceumban megnyitotta a Szatmár megyét bemutató tárlatot,  ezután megtartotta az előadását Morzsák Szatmárnémeti építészetéből és képzőművészeti életéből címmel. Kereskényi Noémi egy RMDSZ havi kiadványhoz (Tessék kérem!) készített beszélgetést arról, hogyan lehet értelmes, hasznos dolgokra felhasználni a facebook, világhálós oldalakat. Megnyitotta Habarics Ilona és Zsolt tárlatát a Forrásközpontban. Megrendezte Szatmáron a Szamolcs, a szamosi szörny tárlatát az újközponti Galériában. Megnyitotta Zilahon Székely Géza tárlatát. Részt vett az Ács Alajos Játékszínben, a Szatmári Friss Újság és a Harag György Társulat közös szervezésében az Az elit- és a tömeg viszonya című nyilvános beszélgetésen. Öt Szatmári sétát vezetett, megjelent a Szatmári séták kötete. Budapesten az Országút Társulat kiadásában megjelent Muhi István Képeskönyv a hadiifogságról kötete.

2019. Megnyitotta  Finta Edit tárlatát Szatmáron. A Miskolci Nemzeti Színházban közös tárlatot rendezett Szemák Zsuzsával és Nyíri Zoltánnal. Balázs Lajos Cérna és tű néprajzi kötetéhez 34 illusztrációt, borítót készített. Írásokkal  vett részt a Szamos újraindításában.

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 54. Visszatekintő

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Március >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          


Statisztika

Online: 4
Összes: 473808
Hónap: 3224
Nap: 133